41825. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbanó mótoroknak megindítására és fékezésére
gerre lesz szerelve, a mótor többi hengere érintetlenül marad. (3) a mótor első hengerének kipuffogó háza, a mely a hengerrel egy darabból van öntve (a henger maga a rajzon nincs föltüntetve). (4) ezen henger kipuffogó szelepje, melynek (5) rúdja az ismeretes szabályozó excenterhez van vezetve (lásd 1. ábra). (6) a mótor második, mondjuk indítóhengerének (a továbbiakban ezen hengert, mivel ez szolgál az indításra, mindig indítóhengernek fogjuk nevezni) a kipuffogó háza, (7) a benne levő kipuffogó szelep, ennek (8) rúdja szintén fölmegy a szabályozó excenterhez. Az első henger (4) kipuffogó háza közvetlenül a kipuffogó edénnyel van összekötve, ennek kipuffogása tehát teljesen normális. Az indítóhenger (6) kipuffogó házára (9) szelepház van rácsavarva. Ezen ház (10) és (11) kivezető nyílásokkal és (12, 13) szelepekkel van ellátva (lásd 1. ábra). A (12) szelep mozgatására a (14) szeleprúd, a (13) szelep mozgatására a (15) szeleprúd szolgál. A (10) csőnyíláshoz egy a reservoirba vezető cső a (11) nyíláshoz egy a kipuffogó edénybe vezető cső van erősítve. Ha a mótor jár, az első henger égésterméke egészen rendesen eltávozik a (3) kipuffogó házból a (4) szelepen és a kipuffogó vezetéken át a kipuffogó edénybe. Az indítóhenger égésterméke is a kipuffogó edénybe megy a (11) csövön át, mert amint az 1. ábrán látható, a (12) szelep zárva, a (13) pedig nyitva van. Ha azt akarjuk, hogy az indítóhenger égésterméke a reservoirba távozzék, nem kell egyebet tennünk, mint a (13) szelepet becsukni. Ekkor a kipuffogó gáz a (13) szelepen nem távozhatván, megemeli a (12) szelepet, és a (10) nyíláson és a hozzácsavart csővezetéken át a reservoirba jut. Vegyük most az esetet, hogy a reservoir kellően meg van töltve, a mótor áll és meg akarjuk indítani. Ekkor első sorban is meg kell emelnünk mindkét henger kipuffogó szelepét (az 1, ábrán az első henger (4) és az indítóhenger (7) szelepét) egyrészt azért, nehogy az indításnál föl nem használt első henger kompressiót adva az indítást megnehezítse, másrészt pedig azért, hogy a reservoirból az indítóhenger megemelt (7) szelepén át a sűrített gázt az indítóhengerbe lehessen bocsátani, illetve a dugattyú előretolása után a munkát végzett gázt ugyanott kibocsátani. A (4) és (7) szelepek megemelése után a (13) szelepet be kell csukni, és a (12) szelepet ki kell nyitni. Ekkor a sűrített gáz a reservoirból a (12) és (7) szelepeken keresztül az indítóhengerbe jut, előre tolja a dugattyút és így a mótor mozgásba jön. Amint azonban a dugattyú egész előre ért, a (12) szelepet ismét be kell csukni és meg kell nyitni a (13) szelepet, mire a munkát végzett expandált gáz kimegy a szabadba, a dugattyú pedig a lendkeréktől hajtva ismét följön. Amint a dugattyú fölért, ismét sűrített gázt kell a reservoirból a hengerbe bocsátani a (13) szelep elcsukása és a (12) megnyitása által, így ismétlődik félfordulatonként ez a játék, míg a mótor az indításhoz szükséges fordulatszámot el nem érte. Amint ez megtörtént, az összes szelepeket magukra hagyjuk, benzint adunk a gépnek és az magától jár tovább. Úgy a reservoir töltése, mint az indítás a (16) emelő (lásd 1. és 5. ábrát) elforgatásával történik és pedig töltéskor a nyíl irányában jobbra, indításkor balra kell az emelőt elforgatni. Az emelőnek az ábrán rajzolt nyugalmi helyzetében a mótor normálisan jár vagy áll, sem töltés, sem indítás nem történik. Ezen (16) emelőnek (17) hüvelye (lásd 5. ábrát) a (18) tengelyen lazán van elhelyezve. Az (50) emelő a (20) hüvelyével rá van ékelve a (18) tengelyre. Ezen (50) emelő a (19) orral van ellátva, a mely a (16) emelőre támaszkodik. A (16) és (50) emelőket a (37) rúgó húzza egymáshoz a fölrajzolt helyzetbe (a (37) rúgó az egyik végével az (50) emelő (53) lyukába, a másikkal pedig a (16) emelő (54) lyukába van akasztva). v
