41820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa telepítésére

Megjelent 1908. évi május hó 4-én. MAGY. SZABADALMI KIR. H i VATAL. SZABADALMI LEIRAS 41820. szám. VIIl/c. OSZTÁLY. Eljárás fa telítésére. HEIDENSTAM WERTHER ANDERS GIJSTAF V., FRIEDEMANN KARL LOUIS FÉLIX MAGÁNMÉRNÖKÖK STOCKHOLMBAN ÉS SVANBERG NILS ANTON TELÍTÖMESTER EIMHULTBAN. A bejelentés napja 1907 október hó 28-ika. Az eddig fatelítésre használt eljárásoknál a fa üregeit í 11- pórusait lehetőleg tökéletesen igyekeztek a telítőfolyadékkal kitölteni; ha azonban takarékoskodni akarunk a telítőfolyadékkal, akkor a fa sejtjeit, pórusait vagy üregeit nem töltjük meg teljesen, amit oly módon érhetünk el, hogy az említett üregekben tetemes lég- vagy gáznyomást tartunk fönn. Az utóbb említett eljárásnál a telítendő fát magába fogadó tartályba először is levegőt vagy gázt vezetünk be magas nyomás mellett, azután a tartályt ugyanazon nyomás alatt álló telítőfolyadékkal töltjük meg és ezt végül még magasabb nyomás alatt a fába sajtoljuk. A tartályban lévő nyomás megszüntetésekor a fába zárt levegő kitágul és a besajtolt folyadék egy részét a fából kihajtja. Ezen eljárás előnyei mellett azon tetemes hátránynyal bír, hogy a telítőfolyadékot a fába igen magas nyomás mellett kell sajtolni, ami egyrészt költséges berendezéseket igényel, másrészt esetleg a fa szilárdságát is befolyásolhatja. Ezen hátrányt jelen találmány értelmében oly módon lehet teljesen kiküszöbölni, hogy a tartályban lévő levegő- vagy gáznyomást, még mielőtt a folyadékot a fába sajtolnék, tetemesen csökkentjük, esetleg egészen légköri nyomásra. Ezen eljárás mellett első pillanatra lehetetlennek látszik a folyadékfölöslegnek a fából való eltávolítása, mert hiszen erre a célra a fában nyomás alatt álló levegőnek kell lennie. A kísérletek azonban azt bizonyították, hogy a tartályban lévő nyomás megszüntetésekor a fában lévő nyomás csak a háncs-részekben szűnik meg egyidejűleg, míg a színfában lévő nyomás jóval lassabban csökken. Ennek folytán a folyadékot a háncsrészekbe a levegő- vagy gáznyomás megszüntetése után jóval alacsonyabb, vagy ugyanolyan nyomással lehet besajtolni, mint az előzőleg alkalmazott levegő- vagy gáznyomás, mert hiszen a háncsrészekben a folyadék benyomulását gátló nyomás nem áll fönn, holott az először említett régebbi eljárásnál a fában lévő tetemes levegővagy gáznyomás folytán a telítőfolyadéknak jóval nagyobb nyomás alatt kellett állnia, mint a fában létrehozott levegő- vagy gáz-