41820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa telepítésére
nyomás, hogy a fába benyomulhasson. A találmány foganatosítása következőképen eszközölhető: Az elzárható tartályba helyezett fát bizonyos ideig pl. x /a vagy 1 óráig ismert módon pl. 5 atmospheranyomás alatt álló levegő vagy gáz hatásának tesszük ki. A háncsrészekben létrejövő nyomás ekkor ugyanakkora lesz, mint a tartályban lévő nyomás, míg a színfában a nyomás ezen idő alatt csak körülbelül 4 atmoszféráig emelkedik. Ezután a tartályban ismét légköri nyomást hozunk létre, mimellett a háncsrészek nyomása is légköri nyomásra csökken, míg a színfában lévő nyomás jóval lassabban csökken, amennyiben minden atmoszféra-nyomás csökkenés több percnyi időt vesz igénybe. Hogy a telítőfolyadéknak a fába való sajtolása előtt a színfában lévő nyomásnak ne legyen ideje lényegesen csökkenni, a telítőfolyadékot aránylag gyorsan kell a tartályba juttatni, hogy az a fát teljesen körülvegye, és a beszivattyúzást addig folytatni, amíg a kívánt mennyiség be nem sajtoltatott a fába. A háncsrés^ekben nem lévén túlnyomás, a folyadék aránylag csekély nyomás alatt sajtolható be, így pl. ezen példa esetében 2'5 atmoszféra mellett, tehát jóval alacsonyabb nyomással, mint az alkalmazott levegő- vagy gáznyomás. A folyadéknak a fába sajtolására szolgáló nyomás azonban természetesén tetszés szerint választható. A telítőfolyadéknak a fába való behatolása még azáltal is megkönnyíttetik, hogy a háncsrészekben lévő levegő, mely a tartályban lévő nyomásnak a telítőfolyadék besajtolása előtt való megszüntetésekor aránylag hevesen kitágul, a fából a nedvesség egy részét is kihajtja, az üregeket tehát úgyszólván kitisztítja úgy. hogy a telítőfolyadék a rendesnél könnyebben hatolhat be. Miután kellő mennyiségű folyadékot sajtoltunk a fába, a tartályban lévő nyomást megszüntetjük, miáltal a fa pórusaiban lévő levegő lassanként kitágul és a telítőfolyadék fölöslegét kihajtja, amit esetleg ismert módon még nyomáscsökkentéssel is elősegíthetünk. A találmány végcélját, hogy t. i. a fának a telítőfolyadék behatolása ellen kifejtett ellenállását lehetőleg csökkentsük, a következő módon is elérhetjük: A telítőfolyadékot még a tartályban fönnálló levegő- vagy gáznyomás tartama alatt szivattyúzzuk nyomás alatt a tartályba s a nyomást csak ez uton csökkentjük, mikor is a háncsrészekbe zárt levegő, úgy mint előbb, azonnal kitágul és a folyadékon át távozik. Mihelyt ez megtörtént, több telítőfolyadékot sajtolunk a tartályba, most már azonban olyan nyomás mellett, mely az eredetileg alkalmazott levegő- vagy gáznyomásnál jóval kisebb lehet úgy, hogy a folyadék behatolásának föltételei azonosak az előbbi foganatosítási példa föltételeivel. Ez utóbbi módszer további előnye az, hogy a telítőfolyadéknak a fába való sajtolása közvetlen a levegő- vagy gáznyomás megszüntetése után eszközölhető úgy, hogy a színfában felhalmozott nyomásból lehetőleg kevés vész el és a telítőfolyadék fölöslege a folyadék lebocsátása és a nyomá3 megszüntetése után hatályosan szoríttatik ki a fa pórusaiból. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fa telítésére, melynél a fa zárt tartályban először levegő- vagy gáznyomás, azután nyomás alatt álló telítőfolyadék behatása alá kerül, jellemezve azáltal, hogy a levegő- vagy gáznyomás a telítőfolyadéknak a fába való sajtolása előtt és e folyadéknak a tartályba juttatása előtt vagy után tetemesen csökkentetik, vagy megszüntettetik oly célból, a háncsrészeknek a folyadék besajtolásával szemben kifejtett ellenállását lehetőleg csökkentsük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás, jellemezve azáltal, hogy a telítőfolyadéknak a fába való sajtolása oly nyomás által eszközöltetik, mely az eredetileg alkalmazott levegő- vagy gáznyomással egyenlő, Vagy annál kisebb. °4UAS BEeZVWrt TARSASÁG NYfMfflAjA ttUOAM0T»
