41815. lajstromszámú szabadalom • Karburátor szénhydrogénekhez

Megjelent 1908. évi május hó 4-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 41815. szám. Ilo. OSZTÁLY. Karburátor szénhydrogénekhez. WILLY VON DÜLÖNG FÖLDBIRTOKOS WITASCHÜTZBEN. Pótszabadalom a 38987. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1906 november hó 1-je. Jelen találmány tárgya készülék haszon- • gáz előállítására szénhydrogénekből és a törzsszabadalomban védett készülékek tökéletesítésére vonatkozik. A találmány tárgya különösen alkalmas olyan szénhydrogénekhez, melyek hideg úton az eddigi eszközökkel nem voltak használhatók levegő karburálására. Eddig a levegőnek folyékony szénhydrogénekkel hideg úton való telítését a befecskendező, fölületi vagy elpárologtatási rendszerek szerint kísérelték meg, néha pedig kettőt ezen rendszerek körül együttesen alkalmaztak. Mihelyt azonban a karburálófolyadék fajsúlya 0'88-at túlhaladja, az eddigi készülékek, még aránylag annyira illó anyagnál is, amilyen a benzol, nem voltak már használhatók, de legalább is ki van zárva homogén haszongáznak állandó előállítása. Jelen találmány szerint, úgy mint a törzsszabadalomban, áttörésekkel ellátott ellenállási elemeket használunk és ezeket az elemeket a levegő áramlási irányához alkalmas szögek alatt helyezzük el úgy, hogy a levegő egymásba ütköző áramokat és örvényeket kénytelen alkotni, melyek a szénhydrogént finom karburáló köddé porlasztják szét és azt a levegő telítésére alkalmasabbá teszik. Az ilyen készüléknél minden égő anyag, még az úgynevezett nehéz olajok is, fölhasználhatók. A rajzokon két foganatosítási példa van föltüntetve egy-egy kereszt- és hosszmetszetben, valamint egy részletrajzban, mely egy lemez fölülnézetét mutatja. Az első foganatosítási példánál (1—3. ábrák) az (e) légbevezető nyílással ellátott (t) tartály (d) födéllel zárható, míg az ellenkező oldalon ugyanazon áramirányban az (a) gázelvezető nyílás fekszik. A (d) födélén van az (r) edény, melyet a (h) csapon keresztül karburáló folyadékkal táplálunk. Ezen (r) edényből a karburáló anyag a (t) tartálynak több megfelelően elosztott finom (x) nyílásán át a (t) tartályba és a lyukazott (s) lemezekre jut és ezeknek fölületén eloszolva a (k) lyukakba kerül. Az (s) lemezek az első foganatosítási alaknál sík lemezek gyanánt a hosszirányhoz alkalmas szög alatt hátrafelé lejtősen vagy emelkedve fekszenek. A lemezek egymás fölött fekszenek és pedig oly sűrűen, hogy a közöttük lévő és a levegő keresztül vezetésére szolgáló (z) hézagok lehetőleg csekély keresztmetszettel bírnak, mert csak ha ezek a hézagok egy bizonyos maximális méret alatt maradnak, lehetséges a levegőt annyira