41814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tükrök ezüstözött lapjának elektrolitikus úton védő réteggel való ellátására

3 — vannak védve. Az anód alatt egy (15) szűrő van elhelyezve, mely az esetleg lehulló részeket fölfoghatja. A (2) és (2 b) kathódkeretek a (12) hengereken átmenő (11) kötelek segélyével a tartányban fölhúzhatok. Ezen függélyes elmozdulás folyamán a katódoknak az áramforrással összeköttetésben kell maradniok. A föltüntetett kiviteli alaknál ezen föladat úgy van megoldva, hogy a (21) áramvezető pálcák (22) merülő testekkel vannak ellátva (3. ábra), melyek a (24) tartányban a (23) higanyba merülnek. Maguk a tartányok a (25) áramvezetékekkel vannak összekötve. Az (5) anódkeret vízszintes irányban legyen eltolható, hogy tetszés szerint legyen állítható a (2) vagy (2b) katód fölé. Ezen célból a keretre (17) ós (19) támhengerek vannak szerelve (3. ábra), melyek (18) és (20) hos3zsíneken futnak. A (18) sín ós a (17) támhenger fémből valók és a (17) hengerek a (16) vezetőpálcák révén a(7)anódvezetékkel vannak összekötve, míg a (18) siti az áramforrás pozitív pólusához van kapcsolva. Ily módon az anódok az állvány eltolása közben az áramvezetékkel összeköttetésben maradnak. A kezelendő (1, lb) tükrök a (3,3b) katódtartókra vízszintesen lesznek fektetve úgy, hogy az ezüstbevonat fölülré, az üveg pedig alulra kerüljön. A tükör ezüstbevonata és a katód vezetőfölülete közötti biztos összeköttetés létesítésére és pedig úgy, hogy az áram az ézüstbevonathoz teljesen egyenletesen vezettessék, a 2. és 4. ábrán föltüntetett kontaktusberendezés használtatik, mely az ezüstbevonat széle fölött szabadon tolható el. A kontaktusszerkezet a (26) vezető kengyelekből áll, melyek szigetelő anyagból készült (27) pálcákon foroghatóan sorakoznak. Ezen pálcák szintén szigetelő (28) támaszokon vannak megerősítve. A (26) kengyelek meg vannak hajlítva úgy, hogy ha egyik (29) végük a katód (3) rézszalagján fekszik, akkor másik (30) végük a tükör ezüstbevohata fölé fektethető. Mindkét vég alsó lapja célszerűen durva vagy fogazott, hogy jó kontaktus biztosíttassék. Az ugyanazon pálcán ülő (26) kengyelek egymástól megfelelő távolságra helyezendők, mely (31) szigetelő darabokkal, melyek a kengyelek közé helyeztetnek, biztosíttatik. Mihelyt a kezelendő tükrök a katódra vannak fektetve, akkor a pálcákra fűzött kontaktusdarabokat a pálcákkal együtt helyükre tesszük, hogy az áramvezetést eszközöljék (2. ábra). Emellett a (28) támasztékok oldalt a tükör széléhez támaszkodnak ós meggátolják azt, hogy a kengyelek (30) fejei túlmessze érjenek. Az egyes kontaktusdaraboknak a (27) tengelyen való szabad mozgékonysága folytán a kengyelek mindegyike a katód és a tükör ezüstbevonata között tökéletes kontaktust létesíthet úgy, hogy a fölületek csekély egyenletlensége a kontaktusképzésre hátrányos befolyást nem gyakorolhat. A kengyelek hajlított alakjuk következtében különböző vastagságú tükröknél is használhatók. Hogy a rézcsapadék csak az ezüstbevonatokon és ne a kontaktusdarabokon keletkezzék, ez utóbbiak, a kontaktusfölületektől eltekintve, szigetelő lakkal vannak bevonva. Legegyszerűbb a kontaktusdarabokat zománcozni és a kontaktuafölületeken a zománcot eltávolítani. A tükrök elhelyezése előtt az illető (2) vagy (2b) katódkeret a (11) kötelek segélyével fölhúzatik. Ha már a tükrök el vannak helyezve, akkor a (27) pálcákat a (26) kengyelekkel a helyükre tesszük és így vezető összeköttetést létesítünk az ezüstbevonat és a katód rézpálcái között és ezzel a katódfölület a tükrök ezüstlapjából és a tükrök által el nem födött rézfölületből tevődik össze. Ennek következtében a hajlékony katódfölület mindig ugyanaz marad bármily nagyok is a föltett tükrök. A katódfölület egy tükör fölvételével szigorúan véve mégis nagyobbodik valamivel, mert a rézpálcahálózat nyílásai helyébe a tükrök ezüstbevonata, tehát összefüggő fölület kerül. A katódfölület csekély növekedése oly mértékben áll be, amelyben a tükrök által elfödött terület növekszik. De a fölület ezen növekedése oly lényegtelen, hogy egyrészt, gyakorlatilag véve, elhanya-