41814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tükrök ezüstözött lapjának elektrolitikus úton védő réteggel való ellátására
golható, másrészt pedig azáltal is kiegyenlítődik, hogy a fölületnek éppen ezen része a tükör vastagságával az anódhoz közelebb kerül. Ezen elrendezés gyakorlati eredménye minden esetre az, hogy az áramsűrűség mindig egyenletes marad, a föltett tükrök összfölületétől egészen függetlenül. Mikor már a tükrök el vannak helyezve ós az áramvezetékhez kapcsolva, akkor az illető a (6) katódkeret a fürdőbe lebocsáttatik. Ez, valamint az előző kiemelés is a munkafolyamat megszakítása nélkül eszközölhető, miután az anód az alatt a másik katód fölött van. Ezen munkamenet lehetővé teszi azt, hogy az újonnan leeresztett katódon levő tükrök a fürdőbe kerülve, az anódtól távol, egy előkészítő folyamatnak vettessenek alá, mely abban áll, hogy az ezüstbevonat először könnyű rézhártyával födetik be, mely a későbbi munkát előnyösen befolyásolja. Egyszersmind elkerültetik az, hogy az ezüstbevonat túlerős elektrolitikus behatásnak tétessék ki. Mikor az egyik kathódrészen a tükrök rézrétege elkészült, az anódkeretet a másik kathód felé toljuk, melyen a tükrök addig előkészítő folyamatnak voltak alávetve és most már végleg elkészítjük az elektrolitikus rézréteget. Ezalatt a kész tükrök kathódját fölhúzzuk, új tükröket rakunk reá, melyek ismét lesülyesztetnek és az előkészítő folyamatnak vettetnek alá, mindaddig, míg a másik katódrész tükrei elkészültek. Az eljárás tehát teljesen folytonos. Az eljárás további egyszerűsítésére gondoskodva van arról, hogy a fürdő állandóan neutrális maradjon, még pedig az anód megfelelő összetétele folytán, mely fölöslegessé teszi azt, hogy munkaközben a fürdőhöz semlegesítő anyagot kelljen keverni. Azáltal, hogy a fürdőt semlegesen tartjuk, bizonyos zavarok is elkerültetnek, melyek az ezüstbevonatnak elektrolitikus behatás folytán való megsérülését vonhatnák maguk után. Ezen célból a leírt kiviteli alaknál oldhatlan (a6) anód alkalmaztatik (5. ábra). A fürdővel egy másik fürdő, a (c8) kompenzációs fürdő köttetik össze, melyben egy oldható (s6) anód van elhelyezve. A két fürdőt egy (q) cső köti össze. Azonkívül a (13) cső a munkafürdő kifolyó nyílását a (c8) kompenzációs fürdő mellső nyílásával köti össze. Ezen csővezetékbe egy (p) szivattyú van beiktatva, mely az elektrolitet a rajzolt nyilak irányában állandó körforgásban tartja. Fontos az, hogy az áramlás a kezelendő tükrök lapjával párhuzamos, jelen esetben tehát vízszintes. Ezen elrendezéssel elérjük azt, hogy oly mértékben, melyben az elektrolízis következtében a (8) munkafürdő az oldhatlan (a6) anóddal megsavanyodik, a (c8) kompenzációs fürdő alkalikus lesz. A folyadék körforgása következtében azonban a két fürdő egymást neutralizálja, tehát a fürdő állandóan semleges marad. Természetes, hogy a hatás ugyanaz volna akkor is, ha a (8) munkafürdőben oldható, a (c8) kompenzációs fürdőben pedig oldhatlan anód volna. Végül ugyanazon hatást lehetne még elérni úgy is, ha a munkafürdőben oly anódot alkalmaznánk, mely egy oldható és egy oldhatlan részből van összetéve. Példáúl a (6) szénpálcákra tiszta rézszalagot lehetne fektetni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tükrök ezüstbevonatának galvanoplasztika védő fémréteggel való befödésére, azáltal jellemezve, hogy a tükrök a katód alkot ó részeként egy tartókatódra fektettetnek, melynek fölülete azáltal nem változik meg lényegesen. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás azáltal jellemezve, hogy oly tartókathód alkalmaztatik, melynek fölülete kétszer akkora, mint az anód fölülete és a kezelendő tükrök, fölváltva helyeztetnek a tartókatód két felére oly módon, hogy mialatt a tükrök egyik csoportján az elektrolitikus védőréteg létesíttetik, azalatt a másik tükörcsoport előkészítő folyamatnak vettetik alá, illetve a fürdőből kivétetik, vagy abba belehelyeztetik. 3. Az 1. igénypontban védett, eljárás azáltal
