41802. lajstromszámú szabadalom • Erjesztési eljárás az ammoniáknak szerves nitrogéntartalmú anyagokból való előállítására

mint a következőknél ugyan úgy járunk el, mint az első beállításnál, t. i. az oldatot 38°—42° C. vízfürdőben tartjuk, az első 24 órában levegőt vezetünk rajta keresztül, ügyelvén közben arra, hogy az alkálikusság literenkint állandóan 1-5—2 g. maradjon. A következő beállításoknál az amidvegyületadagokat folyton nagyobbítjuk, míg végre a hozzáadott amidvegyület menynyisége a folyadék egy literjére 30 g.-t tesz ki. Az első beállításoknál az erjedés lassú, a következőkben azonban a folyamat gyorsabbodik és az akklimatizálás akkor tekintendő befejezettnek, ha egy olyan oldatban, mely literenkint az amidvegyületből 30 g.-t tartalmaz, az amidok 4 nap elmultával teljesen ammóniákká alakultak át. Megjegyzendő azonban, hogy a vajsavélesztő akklimatizálása úgy is keresztülvihető, ha a fönt leírt amid vegyület helyett minden amidot, tehát az asparagint, leueint, glutaminsavat egyenkint alkalmazzuk. Épen így kedvező eredményt érünk el akkor is, ha az amideket élesztőkivonattal helyettesítjük, még pedig olyan élesztők kivonataival, melyek hosszabb ideig önemésztési folyamatnak voltak kitéve. Ebben az esetben az első beállításhoz a hozzáadandó élesztőkivonat mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy ezáltal minden liter folyadékban a behozott nitrogén összes mennyisége 01—0 2 g.-t tegyen ki. A következő beállításoknál az élesztőkivonatadagokat fokozatosan addig nagyobbítjuk, míg végül 4—6 g. nitrogén jut egy liter folyadékra. Az akklimatizálás, habár nem is olyan könnyen, úgy is történhetik, hogy a melaszmoslékokban, melyek tudvalevőleg gazdag amidnitrogéntartalmúak, fokozatos bakteriumtenyészést létesítünk. Erre nézve elegendő, ha a vajsavélesztőt először 2 Ballingfokra hígított moslékban erjesztjük és a sűrűséget fokozatosan 6—7 Ballingfokra emeljük. Az ilyen módon akklimatizált vajsavbakteriumok könnyen bevihetők a szeszfőzők moslékjaiba (melasz, répa, gabona, burgonya stb.), valamint a cukorgyártásnál viszszamaradó hulladékokba. Ezen erjedésnél a vajsav nagyfokú kihasználása mellett elérjük azt, hogy az összes nitrogénnek több mint 90%-a ammóniákba megy át. A melaszmoslékokkal való eljárás gyakorlati kivitelénél a következő módon ajánlatos eljárni. A melaszmoslék (a lepárolás maradványa) sűrűségét 6—7 Ballingfokra hozzuk, és nyers moslékszénnel pótoljuk, hogy literenkint 1-5—2 g. alkálikusságot érjünk el. Ezen moslék hőmérsékletét aztán 20—50 g. szuperfoszfát ós 30—60 g. aluminiumszulfát hektoliterenkint való hozzáadása után 38—42 C. fokra hozzuk és vajsaverjesztésnek vetjük alá. A moslék beállítása célszerűen a már amidekhez akklimatizálódott vajsavélesztővel történik. Az első 24 óra alatt levegőt vezetünk át az elegyen, mimellett az egész idő alatt a folyadék alkálikusságát állandóan 1-5 g. és 2 g. között kell - tartam. Kedvező körülmények között az erjedés körülbelül 3 napig tart. Maximális kihasználást akkor érünk el, ha az elegyet 4—5 órával tovább hagyjuk erjedni azon pillanattól kezdódőleg, mikor már a nitrogén &0°/o-a ammóniákba ment át. Az ammoniákképződéssel járó erjedés befejezte után a folyadék 5—10%-át félretesszük az erjedésnek a következő műveleteknél való beállításához. A visszamaradó, megerjedt folyadékot literenkint 2—3 g. moslékszénnel látjuk el és lepárolásnak vetjük alá, hogy az ammoniákot kiválasszuk, melyet aztán ismert módon fölfogunk és értékesítünk. A lepárolás maradványát a sók kiválasztása céljából begőzöljük és ismert módon kemencében elégetjük. Répa-, burgonya- és gabonamoslék földolgozásánál a folyadék alkálikussá tételére úgy a vajsavhoz is, költségkímélés szempontjából nyers moslékszén helyett meszet alkalmazunk. Gabonamoslék földolgozásánál ajánlatos a lepároló készülékekből jövő moslékot szűrősajtóval megszűrni, hogy a törkölyt kivá-