41539. lajstromszámú szabadalom • Mozgatószerkezet harangokhoz

A 9. ábrán látható kivitelnél a (B, Bl) tengelyeknek ellenkező irányokban való hajtását kúpkerekek végzik. A (p) tengelyen eltolható (r, rl) kúpkerekek az agyaik körül fektetett (s) nyomórúgó hatása alatt állnak és a (B, Bl) tengelyekre ékelt (t, tl) hajtó kúpkerekekhez nyomatnak. A 10. ábra a mozgató szerkezetnek olyan kiviteli alakját mutatja, melynél az (S) gör­gőt tartó (2) inga kettős szögemelő alakjá­ban van kiképezve és egy (N) excenter körül foroghat, mely az (A) állvány (4) csapján ül. Az (E, El) tárcsákat (5, 51 ) csuklós szögemelők a (6, 61 ) csapok körül forgatható (L, Ll) emelőkkel kötik össze, melyeknek szabad végeihez (7, 71 ) vonó­rudak csatlakoznak. Ez utóbbiakat egy (8) nyomórúgó befolyásolja, melynek hatása alatt az (L, Ll) emelők a (P, Pl) ütközők­höz nyomódnak. A (2) inga (9, 91 ) karjait (10, 11 és 10*, ll1 ) szögemelők az (L, Ll) emelők (12,121 ) csapjaival kötik össze s a szögemelők (11, ll1 ) szárai egy-egy (13, 131 ) ütközővel van­nak ellátva. A (Q) munkafölület jobbra mozdulása al­kalmával a (2) inga a föltüntetett helyzetbe jut, melyben addig marad, míg csak a (Q) fölület az (S) görgőt el nem hagyja. A (2) inga ezen helyzetében a (131 ) ütköző az (51 ) csuklós szögemelőre akként hat, hogy ez utóbbi az (E1 ) tárcsát a (Bl) tengellyel és (D) fölülettel kapcsolatba hozza. Egyide­jűleg a (101 , ll1 ) szögemelő az (Ll) emelőt olyan helyzetben tartja, hogy ez utóbbi a (Pl) ütközővel nem érintkezik és a (8) rúgót összenyomja. Ezen időszak alatt, mint a rajzból látható, az (E) tárcsa nem érint­kezik a (B) tengellyel és (D) fölülettel, az (L) emelő pedig a (P) ütközőhöz van nyomva. Mihelyt a (Q) munkafölület az (8) görgőt szabaddá teszi, a (2) ingát a (10, 11) szögemelő a közép helyzetbe vezeti vissza, melyben a (8) rúgó az (Ll) emelőt is a (Pl) ütközőhöz nyomja. Az (5, 51 ) könyökemelőkön elrendezett (14, 141 ) orrok a könyökemelők további Összecsukódását megakadályozzák s a (2) inga középhelyzetében mindkét (13. 131 ) ütköző az (5, 51 ) könyökemelőkre fekszik. A (Q) munkafölület most balra lendül, s a (2) inga balra dobatik, míg a (13) ütköző az (5) emelőre akként hat, hogy ez utóbbi az (E) tárcsát a (B) tengellyel és (D) fölü­lettel kapcsolatba hozza, az (L) emelő pedig a (8) rúgót összenyomja. Ennek folytán a 10. ábrán látható helyzet tükörképének meg­felelő helyzet jön létre s a leírt játék újból ismétlődik. A 11. és 12. ábrán a mozgató szerkezet­nek kétoldali hajtásra szolgáló kiviteli alakja van föltüntetve. A fölváltva hajtó (B, Bl) tengelyeken, melyek közül az első a (14) allványba, a második pedig egy ívalakú(15) villába van ágyazva, (16, 161 ) dörzstárcsák ülnek szilárdan, melyeknek (17, 171 ) agyai az (R) inga (18) csapján lazán ülő (E2) ket­tős tárcsával hozatnak fölváltva kapcsolatba, míg ez utóbbi (S2) agyán a (Q) munka­fölület fut. A (22) rúgó által befolyásolt (R) inga a (19) csap körül leng, mely az (N) excentert körülfogó (20) karba van ágyazva. A (20) kar és a (15) ívalakú tartó szabad végei között egy (21) nyomórúgó foglal helyet. A (B) tengely forgása következtében az egymással kapcsolódó (16, 161 ) dörzstárcsák az (E2) tárcsát a nyíl irányában elforgatják úgy, hogy az utóbbi tárcsa (82) agya a (Q) munkafölületetet balra mozgatja. A (Q) fö­lület által az (82) agyra kifejtett nyomás a (23, 24) összetevőkre bomlik s ennek foly­tán egyfelől a (171 ) agyra, másfelől a (20) karra, illetve a (21) rugóra vitetik át. Mihelyt a (Q) munkafölület az (S2 ) agyat elhagyta, az (R) inga a (22) rúgó hatásának engedve, függélyes helyzetbe jön s ha most a harang visszalendülése alkalmával a (Q) munka­fölület jobbra mozog, akkor az (E2) tárcsa a (17) agyhoz nyomódik és a (Q) munka­fölület a most már hajtó (Bl) tengely által, a (161 , 16) tárcsák, (17) agy, (E2) tárcsa és (82) agy közvetítésével tovább mozgatta tik. Mint a 13. ábrából látható, a (Q)munka­fölületet is össze lehet kötni a (C) tengely­lyel egy (25) nyomórúgó útján, mely eset­ben a (20) kar szabad vége (U. ábra) egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom