41539. lajstromszámú szabadalom • Mozgatószerkezet harangokhoz

Á nyíl irányában való újabbi elmozdulás alkalmával az (S) görgő ismét fölfut a (Q) fölületre, minek következtében a harang újabb lökést kap. Az eredetileg csekély kilengés ily módon megnagyobbodik és néhány másodperc múlva a megszólaláshoz szükséges nagyságra tesz szert és ezen meg is marad. A kilengés nagysága a kényszermenetű kapcsoló szerkezetbe iktatott áttételek arányaitól függ s nem léphető túl. Az (N) excenter elforgatása esetén az (0) rúgó által a (P) ütköző csavarhoz nyomott (L) emelő kar úgy tolódik el, hogy (Q) fölülete az (SJ görgő hatásköréből eltávozik. A mozgató szerkezet ekkor nem jön működésbe s a harang néhány lengés után nyugalomba jön. A mozgató szerkezetet az (N) excenternek a föltüntetett helyzetbe való állítása által hozzuk ismét működésbe, aminek nem szükséges a harang nyugalmi helyzetében történnie, mivel a harang lengése közben is végezhető úgy, hogy harangozás közben igen rövid szünetek létesíthetők. Hogy a fönti mozgató szerkezet gyárilag legyen előállítható, a (B) és (C) tengelyek közötti áttételi viszonyt könnyen és lehetőleg tág határok között változtathatóvá kell tenni, hogy a (B) tengely fordulatszámától, melyet a hajtómotor határoz meg és a harang rezgés-számától, melyet a harang nagysága és felfüggesztési módja határoz meg, függetlenül lehessen dolgozni. Ezen célból az (E) menesztő tárcsákat a 3. ábrán látható kiviteli alak szerint egy (E°) lépcsős tárcsával helyettesítjük, melynek egyik dörzsfölülete a (B) tengelyen fut, másik két dörzsfölülete pedig a (D) hengerfölületekkel érintkezik. Minden mozgató szerkezetbe más lépcsős tárcsa építhető s ily módon különböző áttételek létesíthetők anélkül, hogy a többi részeken változtatásokat kellene tenni. A 4, 5. és 6. ábrán látható kiviteleknél a kormánymű kinematikaüag meg van fordítva. A 4. ábra szerint ugyanis az (8) görgő az (L) emelőkarra van ágyazva, míg a (Q) ölületet az (H) inga hordja. Az 5. ábra szerint az (8) görgő a (0) tengellyel összekötött és (D) hengerfölületekkel ellátott villás karba van ágyazva, míg az (L) emelőkar a (Q) munkafölülettel ellátott (R) ingát, az (U) rúgót és a (V) ütköző csavart hordja. A 6. ábra szerinti kivitelnél, mely nem a harangot, hanem annak ütőjét hozza mozgásba, az (L) emelő az (S) görgővel ellátott (R) ingát, továbbá az (U) rúgót és a (V) ütközőcsavart hordja, míg a (Q) munkafölüiet a (D) hengerfölülettel ellátott harangütőn foglal helyet. A 3—6. ábrákon föltüntetett mozgató szerkezetek ugyanúgy működnek, mint az 1. ábrán bemutatott szerkezet. A 7. ábra a 6. ábrán látható kiviteli alaknak kétoldalú, illetve olyan hajtásra való alkalmazását mutatja, melynél két ellenkező irányban forgó (B, Bl) tengely működik. Az (S) görgőt hordozó (R) inga az (A) állványba ágyazott (T) csap körül lenghet s egyúttal a (T) csap körül forgatható (W) hüvelyben eltolódhat. Az (R) ingának a (W) hüvelyben való eltolódását az ingában kiképezett s a (T) csap fölvételére szolgáló (VI) hasíték hossza határozza meg. A (W) hüvely iöré egy (Ul) nyomórúgó van fektetve, mely az (R) ingát befolyásolja és annyira fölfelé nyomhatja, hogy a (VI) hasíték alsó fala a (T) csaphoz ütközik. Az (R) inga alsó végén egy beállítható (X) ütköző szög van elrendezve, mely az (0, 01) rúgók befolyása alatt álló (L, Ll) emelőkarok végein sekély hornyok alakjában kiképezett (Y, Yl) ütköző fölületekkel működik össze. Ez utóbbiak magassága úgy van megszabva, hogy az (R) inga lengése alkalmával az (X) szög mindig hozzáütközzék az (Y) vagy (XI) laphoz s ezáltal az inga kilengésének határt szabjon, még ha az (Ul) rúgó befolyása alatt álló (X) szög a legmagasabb helyzetet foglalná is el. Ezen kiviteli alak működési módja a következő: Mielőtt a (Q) munkafölület, jobbrahaladása közben, az (8) görgővel érintkezésbe jönne, ez utóbbi az (Ul) rúgó közvetlen befolyása alatt legmagasabb helyzetét fog-