41518. lajstromszámú szabadalom • Elektromos csőposta
pedig ugyanezen célra, — azaz annak elkerülésére, hogy a járműhöz a rakodó helyen áram vezettessék, — a mótorjárművön egy kézi átkapcsoló van elrendezve. Mindegyik szakaszfél jelzőberendezése egy (j) jelzőharangból, egy (k) izzólámpából, egy (1) kiolvadóbiztosítókból, egy (p) előkapcsolt ellenállásból és egy (r) billentyűből áll. Ezen kívül az erőforrás és a kapcsolók között (11) (12) kiolyadóbiztositékok és egy (s) ampéremérő van a főáramvezetékbe bekapcsolva. Természetes, hogy a végállomásokon a közbenső állomásokon kétszeresen elrendezett részek, csak egyszeresen alkalmaztatnak; ugyanez vonatkozik az alábbiakban megmagyarázott kapcsolásra is. Az alkalmazott járművek mótorjárműveket (1. és 2. ábra) és mellékkocsikat (3—5. ábrák) képeznek. Úgy a mótor járművek, mint a mellékkocsik is függő kocsik, melyeknél a súlypont az alátámasztási pontokon (vágánysineken) át fektetve képzelt síkok alatt fekszik. Mindegyik motorkocsi a keréktengelyeken egy-egy (t) egyenáramú elektromotorral van ellátva; a keréktengelyek az ütközőkkel ellátott (u) kocsialvázt tartják, melynek a motorok köpenyei eyanánt kiképezett csapágy tartóin a (b) kocsiszekrény függ. A két mótor egymásután van kapcsolva és az áramvezetősínhez fekvő (a) áramszedővel, valamint a fentemlített (w) távátkapcsolóval (6. ábra) áll kapcsolatban. A távátkapcsoló két, egymásután mellékáramkörben kapcsolt elektromágnesből áll, melyek közül az egyik az áramnak az egyik irányban való áthaladásánál és a másik az áramnak az ellentétes irányban való áthaladásánál a kétkarú (x) emeltyűre vonzó hatást fejt ki és ezáltal egy, az emeltyűvel összekötött, áramváltót átfektet. Az áramváltó átfektetése által az iránya a mótor mágnestekercsében megváltozik és ezáltal a mótorhorgony forgásiránya és ezzel a mótorjármű mozgása átváltatik. A mellékkocsik egy ütközőkkel és a keréktengelyek csapágyaival ellátott (z) keretből állnak, mely a kocsivázt képezi, melyre a (vl) kocsiszekrény van függesztve. Az alábbiakban a berendezés működési módja a két I., II. állomást mutató vázlaton azon eset részére van megmagyarázva, melyben az I. állomásról a II. állomásra vonat továbbítandó. A vonat először az I. állomáson a szigetelt (h) helyről (rakodóhelyről) kézzel annyira toljuk a vágányon a II. állomás felé, liogy az áramszedő a megszakítóhely és az 1 pont között az (f) áramvezetősínhez fekszik. Ezután az (o) szakaszkapcsolót a feltüntetett helyzetbe átfektetjük, az (n) haladási iránykapcsolót a rajzolt helyzetbe «indításra» állítjuk és az (m) haladási kapcsolót lassan egészen a 2 pontig «haladásra» beállítjuk, Egyidejűleg a két állomás között fekvő szakasz haladási jelzője részére az (r) billentyűt leszorítjuk. Ennek folytán a következő, az I. állomás áramforrása által táplált áramkörök záratnak: I. A főáramkör és pedig a következő uton, az áramforrás pozitív sarka, (11) kiolvadóbiztosíték, a haladási iránykapcsoló (3) pontja, a kapcsoló emeltyűjén át (4) felé, a haladási kapcsoló (2) pontja (és az ellenállásokon át az (5 pont) a haladási kapcsoló emeltyűjén át a külső kontaktusívdarab (6) pontja, a (7) ponton át a szakaszkapcsoló (8) pontja, a szakaszkapcsoló emeltyűjén át a (9) kontaktus felé és a (10) vezetéken át az áramvezetősín (1) pontjához.Utóbbitól a főáram a mótorjármű (q) áramszedőin át a mótorjármű motorjához vezettetik és a (11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24) pontokon át a mágnes- és horgonytekercsen halad át, valamint az áram iránynak változtatása által jobbra átfektetett (y) áramváltón és a kocsialvázon át a (c) vágánysinekhez kerül, melyek (25) pontjától a (26) visszavezetéken és egymásután a kapcsolók (27 28 29 30 31 32 33) pontjain, továbbá a főáramkör második (12) kiolvadóbiztosítékán át az áramforrás negatív pólusához visszahalad. II. Az I. állomáson a két állomás között fekvő szakasz részére elrendezett (r) jelzőbillentyű leszorításánál a (10) vezetéken át az áramvezetősínbe kerülő főáram egy részárama a (34) pontig a II. állomás felé halad és ezen ponttól a (35) ponthoz, ezután egyrészt a (j) jelzőharangon,
