41467. lajstromszámú szabadalom • Tartóállvány elektromos légvezetékek számára

- 3 -teljes biztossággal meg van akadályozva. Ezen berendezésnek továbbá még az az előnye is van, hogy a csavart a támasz fölillesztése előtt a kellő helyzetbe kell hozni, mivel máskülönben a támasz nem tolható a csavar szárra. A 4—7. ábrákon föltüntetett kivitelnél a kalapácsfejű csavarnak a tartó üregébe vezetendő feje úgy van ugyan kiképezve, hogy a tartóban teljesen körülforgatható, de ehelyett a csavar szárának menetekkei el nem látott (15) része van úgy kiképezve, hogy a tartóba illesztett csavar a (2) bordák közötti (3) hasítékban 90^-nál nagyobb szöggel nem forgatható el, ami legjobban a 7. ábra megtekintéséből tűnik ki. A támasz a csavarszög (15) részének megfelelő alakú lyukkal van ellátva, melynél fogva a csavarszögre illesztetik s a csavaranya által rögzíttetik. A támasz ez esetben is úgy fekszik a tartóra, hogy a csavarszöggel való együttes visszaforgása meg van akadályozva. A csavart a tartóba váló illesztés után itt is a kellő helyzetbe kelj hozni, mielőtt a támasz a tartóhoz képest elfoglalandó helyzetében a csavarszögre tolatnék, mivel a támasz sem volna a kellő helyzetbe- hozható, ha előbb a csavar kalapácsalakú feje a tartó kiálló bordái mögé nem forgattatnék. Ez a berendezés tehát teljes biztosságot nyújt affelől, hogy a támaszoknak a tartóval való összeköttetése mindig szilárd marad. A 11—13. ábrák szerinti kivitelnél ilyen biztosító szerkezetre nincs szükség, mivel a tartó belsejében egy el nem forgatható (7) csavaranya van alkalmazva. A 14. ábra szerinti kivitelnél viszont a támasz helyes állása egyszersmind a kalapácsfejnek a tartóban való helyes állását biztosítja, mivel a két rész egy darabból áll. A 8—10. ábrákon látható, kettős támaszokhoz való és a záróhelyzetben biztosított megerősítési módnál a támasz csak teljesen meghatározott helyzetet foglalhat el. Ha tehát a támasz két karja különböző hosszú, hogy a két szigetelő különböző magasságban feküdjék, akkor esetleg kétféle támaszt kell raktáron tartani, hogy a hoszszabb kart a szükséghez képest a megerősítési helytől egyszer jobbra, másszor Pedig balra lehessen állítani. Az 1—3. ábrák olyan szerkezetet tüntetnek föl, melynél ezen hátrány ki van küszöbölve s ugyanazon támasz két különböző helyzetbe állítható. A megerősítésre szolgáló (4) kalapácsfejű csavar (16) feje ugyanis a tartó üregének szélességénél valamivel hosszabbra van véve úgy, hoggy az egyik vagy másik irányban való elforgatása alkalmával a tartó üregének oldalfalaihoz ütközik és a tartó hosszirányára rézsútosan áll. A csavar szárának egy része hosszúkás, illetve ovális keresztmetszetű s a támasz megfelelő alakú lyukkal van ellátva, melynél fogva a csavarszárra húzatik, amikor is egyik ága (a föltüntetett esetben a (17) ág] a tartó megfelelő oldalfaiára fekszik. Az (5) csavaranya meghúzása után a kalapácsfej az egyik, a támasz maga pedig a másik irányban való elforgatást akadályozza meg. Ha most a csavaranya és a támaszok levétele után a k,alapácsf ejet az előbbivel ellenkező irányban forgatjuk el a tartó üregében, akkor a támasz rögzítés után az új helyzetben is biztosítva van elforgatás ellen, azonban két (17) és (18) ága most nem a teljes, hanem a szakadozott vonallal föltüntetett helyzetet foglalja el. Magától értetődik, hogy a támasz mindkét esetben úgy is elhelyezhető, hogy hosszabb szára a tartó mögött, nem pedig, mint rajzolva van, a tartó előtt foglaljon helyet. Mint az 1—3. és 8—10. ábrák mutatják, a kettős támaszok, vagyis olyanok, melyek egyetlen megerősítéssel két szigetelőt foglalnak a tartóhoz, jelen találmány szerint igen egyszerű módon előállíthatók és ugyancsak egyszerűen megerősíthetők. A kettős támasz lényegileg egy U-alakban meggörbített fémpálcából áll, melynek egyik ágán vagy pedig harántrészen a tartóra fekvő lapos fölület van kiképezve, mely egyúttal a rögzítő csavar fölvételére szolgáló lyukat is tartalmazza. Az eddig szokásban volt tartóállványokon nem lehetett egy-