41376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ércek pörkölésére és összesütésére

levő össze nem sült apró érc mennyiségét az alsó zónákban levő összesült mennyiséghez képest csökkentsék, az utóbbi időben az adag magasságát növelték és ehhez képest az edények, vagy tartányok nagyságát fokozták. Ezáltal azonban, mint ismeretes, két komoly és költséges akadály merült föl; nevezetesen először nagyobb légnyomás és ennek megfelelően nagyobb erőfogyasztás szükséges, hogy a levegő a magasabb ércoszlopon átnyomassék és másodszor a kapott pogácsa oly nagy és annyira szívós, hogy nagy erőkifejtés szükséges a pogácsának megfelelő nagyságú darabokra való fölaprítására azon célból, hogy ezután a nagyolvasztóban megolvasztassék. Ha az eljárást ellentétes értelemben végezhetjük, azaz az ércet vékony rétegű alacsony adagokban kezelhetjük, akkor erőt takaríthatunk meg, az összesült termék kezelésére fordított munkát csökkenthetjük és a tüzelőfölület m.2

-eiként nagyobb kihasználást biztosíthatunk. Amennyire ismeretes azonban, mindezen kísérletek eredménytelenek voltak, mert a régebbi eljárásoknál az átszívott, vagy átfúvott légáram az ércmassza egy nem határolt, vagy vissza nem tartott része felé, nevezetesen azon réteg felé vezettetett, mely a gáz kibocsátófölületén fekszik és mert ezen érczónában a részek a levegő- és gázáramok által mozgásban tartatnak, miért is az összesülésben megakadályoztatnak. Ennekfolytán a lapos adagok, vagy vékony rétegek nem adtak jó eredményeket. Például egy 15 cm. vastag rétegnél cm.a

-enkénti 24 g. légnyomásnál a réteg egyharmada vagy fele nevezetesenjazon része nem sül össze, mely a gázkibocsátófölületen fekszik. A talalmány célja abban áll, hogy a megadott fajtájú érceknek a leírt föltételek mellett való kezelésére oly eljárást létesítsünk, mely oly módon dolgozik, hogy úgy a kénmentesítés, mint az összesülés is az egész masszán át tökéletes és egyenletes, valamint gyakorlatilag véve egyidejűleg történik úgy, hogy minden egyes adagot csak egyszer kell kezelni. Emellett össze nem sült, nem kén mentesített fioomérc visszamaradását teljesen elkerüljük. Az ércet lapos adagokban, vagy vékony rétegekben a lehető legkisebb erőkifejtés és fölületegységenkénti lehető legnagyobb kihasználás mellett eredményesen kezelhetjük. Végtermék gyanánt egy összesült pogácsát kapunk, mely igen jó összetétellel bír, nevezetesen egy lyukacsos és szivacsos terméket képez, mely kellő szilárdsággal bír, hogy a közönséges kezelésnek ellentálljon, azonban kellőn szétmorzsolható, hogy az erre következő folyamatokhoz szükséges nagyságra legyen hozható. A fönt említett ércek kénmentesítésére eddigelé ajánlott eljárások között, — mely eljárásokra azért történik hivatkozás, hogy a találmány tárgyával szembeállíttassanak, — oly eljárás lett ismeretessé, mely a legutoljára leírthoz hasonló ós ettől csak abban tér el, hogy a kalciumoxyd helyett kalciumszulfátot, vagy kalciumszulfidot használtak. Ezen eljáráson kívül továbbá egy oly eljárás lett ismeretessé, melynél kénes ércből és kalciumkarbonátból álló keverék használtatott. Minthogy azonban ezen és más javasolt kezelési eljárosok a fönnforgó célok tekintetében egy föntebb részletesen leírt eljárással azonosnak tekinthetők, ennélfogva nem szükséges ezen eljárások mindegyikét, vagy az eljárások részleteit a találmány tárgyát képező eljárással különkülön összehasonlítani. A meggyújtás ezen eljárások mindegyikénél is alul történt és az elégést azáltal tartották fönn, hogy az adag aljáról légáramokat nyomtak át a fölső határoló fölületen fekvő) vissza nem tartott és nem határolt íinomércmassza felé. Mindezen esetekben azonban a fönt leírt eredmény jött létre, nevezetesen a vissza nem tartott masszarészek tökéletlenül sültek össze, minthogy a fölfelé irányított légáramok a massza részecskéit oly módon rázták, zavarták, vagy mozgatták, hogy az összesülés nem léphetett föl. A találmány tárgyát képező elíárás sajátságai az alábbi leírásból, kapcsolatban a mellékelt rajzzal, tűnnek ki. Az 1. ábra egy oly érctartány vázlatos metszete, mely a fönt említett régebbi eljárá-