41329. lajstromszámú szabadalom • Tollszár az írógörcs meggátlására
Meg-jelent 1908. évi március hó 18-án. i MAGY. J-A- KIB. SZABADALMI í ji g HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41829. szám. IX/a/b. OSZTÁLY. Tollszár az írógörcs meggátlására. RITTWEGER VILMOS POSTAFŐTISZT GROSSBREITENBACHBAN ÉS SPEITEL RICHÁRD OTTÓ KERESKEDŐ NEUST4DTBAN. A bejelentés napja 1907 szeptember hó 28-ika. Az írógörcs meggátlására eddig ismeretessé vált tollszárak a kitűzött célt azért nem érhették lel, mert a mutató ujjat nem lehetett teljesen tehermentesíteni és minden erőkifejtés alól fölmenti. Az ily tollszárakkal való írás közben a tollszárra még mindig kellett bizonyos nyomást kifejteni, minek következtében a nyújtó és a hajlítóizmok idegnyalábjai izgatva voltak és a régi baj — bár nem oly gyakran, mint közönséges tollszárnál — ismét oly hevesen lépett föl, hogy a munkát gyakran félbe kellett szakítani. A találmány tárgyát képező tollszárnak az a célja, hogy a mutatóujj nyújtó és hajlító izmaihoz menő idegnyalábok beteges izgatását teljesen meggátolja és hogy a hajlító és nyújtóizmok maguk se lépjenek működésbe, mert a tollszárat kizárólag a hüvelyk- és kisujjnak eddig az Írásnál alig igénybe vett nyomó- és a közép-és gyűrűsujjnak hajlítóizmai vezetik, a mutatóujj pedig teljesen nyugodtan és igénybe nem véve fekszik a pezsgődugó-alakú tollszár szabad végén. A csatolt rajzon az írógörcsöt teljesen megszüntető, illetve annak fölléptét meggátló tollszár egy foganatosítási alakja van példaképen ábrázolva, nevezetesen az 1. ábrán oldalnézetben, részben metszetben, a 2. ábrán fölülnézetben és a 3. ábrán elölnézetben; a 4. ábra az 1. ábra A—B vonala szerint vett keresztmetszet, az 5. ábra pedig módosított tollbefogó szerkezettel ellátott tollszárt ábrázol használat közben. Új tollszárom lényegében az írókéz által megmarkolt, körülbelül pezsgődugó-alakban kiképezett, megfelelő vastagságú és hoszszúságú (a) tartórészből áll, mely lehetőleg könnyű anyagból, pl. parafából készül, de ép oly előnyösen alumíniumból készült üreges test is lehet. Az (a) tartórész kisebb, illetve hátsó homlokfölületén egyrúgós (h) kapocs van fölerősítve, mely a közép- és gyűrűs ujj fölé fekszik, és meggátolja, hogy a kéz a megvékonyodó tartórészről lecsússzon. A rúgós (h) kapcsot egy T-alakú rész is helyettesítheti (lásd az 1. ábrán pontozva). A mutatóujj teljesen szabadon fekszik az (a) tartó rész vastagabb végén kiképezett (f) mélyedésben és
