41329. lajstromszámú szabadalom • Tollszár az írógörcs meggátlására

igénybe véve nincs, míg- a hüvelykujj az (a) tartórész mellső fölületén kiképezett (g) mélyedésbe fekszik és a (d) tollbefogó fölött elrendezett (c) nyugaszon van meg­támasztva. A (d) tollbefogó oly célból, hogy a tartó­rész helyzetének megváltoztatása nélkül az írófölülethez viszonyítva, tetszőleges mó­don beállítható legyén, pl. egy golyós csuk­lóval lehet fölsaetrelve', vagy ennek segé­lyével az (a) tartórészbe ágyazva,. Ugyan-' ebből a célból a tollbefogót kiválthafóan is alkalmazhatjuk és megfelelően görbít­jük, mint az az 5. ábrán látható. Az (a) tartórész, illetve a (d) tollbefogó, valamint minden, a kézzel érintkező rész taplóval, kesztyűbőrrel, szövettel stb. von­ható be, hogy így a csupasz fém érintésé­nél föllépő hideg érzet elkerülhető legyen, mimellett a taplónak még idegcsillapító hatása is van. Eltekintve ettől, a tollszár tapintata lágyabb és a mutató ujj nem ke­ményen, hanem lágyain fekszik. Hogy a (d) tollbefogó és a (c) hüvelyk­nyugasz minő anyagból készül, mellékes, az anyag tetszőlegesen választható meg. Előnyös, ha könnyű anyagot választunk és a (c) hüvelyknyugaszt pl. ebonitból készít­jük. A leírt tollszár használatánál a hüvelyk-és mutatóujjnak sem nyújtó, sem haj lító­izmai igénybe véve nincsenek, tehát ezek­nek az izmoknak az írógörcsöt előidéző idegei sincsenek izgatva, illetve a tollszá­rat tartó kéz természetes nyugvási hely­zetében van, miért is a kézben irás köz­ben írógörcs föl nem lép, sőt a tollszár igen alkalmas az írógörcs meggátlására. A tollszárba toll vagy tollbefogó helyett irónt vagy irónbefogót is lehet behúzni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tollszár az írógörcs meggátlására, jel­lemezve egy körülbelül pezsgődugó-alakú (a) tartórész által, mely megmarkolva, két homlokfölületén az író kéz hüvelyk-és mutatóujja között fekszik, amennyi­ben a közép- és gyűrűs ujj az (a) tartó­rész megvékonyodó végét egy kapocs alatt fekve körülfogja, míg a mutató­ujj teljesen szabadon a tartórész fej­végére fekszik föl, és melynek a hü­velykujj felé eső homlokvégébe egy (d) tollbefogó van forgathatóan vagy más alakú tollbefogóval kiválthatóan behúzva, míg a hüvelykujj a tollbefogó fölött elrendezett nyugaszon fekszik. 2. Az 1. alatt védett tollszár egy foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (d) tollbefogó meg van görgítve, hogy a tollat az (a) tartórész helyzetének megváltoztatása nélkül különböző hely­zetben lehessen az írófölülethez viszo­nyítva beállítani. 3. Az 1. alatt védett tollszár egy' foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (a) tartórész lehetőleg könnyű anyag­ból, pl. parafából, alumíniumból való üre­ges testből stb. készül. 4. Az 1. alatt védett tollszár egy fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (a) tartórész, illetve a rúgős (b) toll­befogó továbbá minden a kézzel érinti kező fémrész taplóval vagy más hasonló anyaggal van bevonva, oly célból, hogy a csupasz fémrésszel való érintkezés okozta hideg érzet elkerülhető, az ide­gek csillapíthatok, a tollszár lágy ta­pintata es !a mutatóujj puha megtámasz­tiSl&ct biztosítható legyen. (1 rajzlap melléklettel.) PALI4I RtBXvimTiSSAS^ .1YOMD&* 'PD*l»S*?tl».

Next

/
Oldalképek
Tartalom