41281. lajstromszámú szabadalom • Újítás explóziós gépeken
szelep&ket a tengely forgatásánál nyissák vagy zárják. A (8) tengely a (35) csapágyakban elcsúsztathatóan és forgathatóan van elrendezve; az el csúsztatásra pedig az 1. és 2. ábrákban látható módon a (14) fogantyú szolgál. A tengely a 3. ábrán abban a helyzetben van, mikor a gép jár; ekkor a görgők a (36 37 38 39 40 41 42), illetve (43) bütykökkel állanak kapcsolatban. Ha most a gép megakad, a (8) tengelyt jobbra csúsztatjuk, amikor is a (44 45 46 47 48 49 50) és (51) bütykök fognak a (30) szeleprudakkal kapcsolatba jönni és a szelepeket működésbe hozni. A (8) tengely oly célból van elcsúsztathatóan elrendezve, hogy a gépet, ha esetleg megakadna, újra elindíthassuk. Ily esetekben ugyanis a tengely a 3. ábrán látható helyzettel szemben jobbra el van tolva. A (36— 43) indító bütykök a (44—53) bütykök felé átmenetileg vannak kiképezve oly célból, hogy a csigák a tengelynek újra hirtelen balra tolásánál a bütykök ezen átmenő f ölületein újra fölszaladjanak a (36— 43) bütykökre. A 4., 5., 6. és 7. ábrákon az (1) és (2) hengerek bütykei láthatók, melyek kettős bütykök gyanánt hatnak, minthogy célszerű, hogy az (1) és (2) hengerek akként hassanak, hogy a tengelyt minden egyes lefelé haladó pályáján hajtsák, nem pedig minden második lefelé haladó löketnél, amint az előfordul, ha a mótor saját robbanásai folytán dolgozik. A (3) és (4) hengerek bütykei, melyek ezen hengerek (9) kiömlési szelepeire hatnak, a kis (53) nyúlványokkal vannak ellátva. Ezen nyúlványok akkor érvényesülnek, ha a gép elindíttatik és akként vannak elrendezve, hogy a kiömlési szelepek nyitva állanak, midőn a dugattyúk a hengerekben közepes helyzetüket elfoglalják úgy, hogy a (3) és (4) hengerekben uralkodó kompreszszió csupán a fele annak, mely létesíttetik, ha a gép a bütyökkel ellátott (5) tengellyel összeköttetésben van. Ennek célja az, hogy a mótor könnyebben indíttassák, mint mikor a gép a teljes kompresszió mellett indíttatik és ennek folytán szükségtelenné tegyük1 , hogy az indításra a nyomó tartályban igen magas nyomást alkalmazzunk. A mótor működése a következő: Tegyük föl, hogy a nyomás alatti gázzal táplált (27) tartály a motort elég ideig működtette, akkor a gáz a (3) hengerben létesülő minden robbanásnál a (25) szelepen át fog haladni, míg a tartályban lévő nyomás és a (25) szelepben elrendezett (25g) rúgó nyomása együttvéve nem elegendő a hengerben 'előálló robbanás létesítette maximális nyomás kiegyensúlyozására és ennek folytán a tartályba való további gázbeáramlásnak megakadályozására. Ekkor a (14) fogantyú a 2. ábrában látható helyzetben van és a (24) szelep, mely rendes körülmények között a (21b) rúd által működtetett szelepnél nyitva és a (21a) rúd által működésben lévő szelepnél zárva volt, a 13. ábrában látható helyzetbe jön úgy, hogy a gáz a (27) nyomótartályból a (24a) kamrába és innen az (I) és (2) hengerek beömlési szelepeinek (32) kamrájába nyomul. Minthogy ekkor a (II) szelep nyitva van, azért a gáz a (24a) kamrából a (2) hengerbe nyomul, melyben elrendezett dugattyú most a nyomás folytán lefelé mozog, a főtengely, vagyis a bütykökkel ellátott tengely pedig egy negyedfordulattal elfordul, mely elegendő arra, hogy (2) hengernek (9) kiömlési szelepét nyissa és a (2) hengernek (11) beömlési szelepét zárja. Egyidejűleg a bütykökkel ellátott tengely elegendően elforgattatik úgy, hogy az (1) hengernek (10) szelepe megnyittatik és ugyanezen (1) hengernek (9) szelepe záratik, mihez képest a gáz, mely az (1) hengerbe nyomul, e hengerben lévő dugattyút lefelé mozgatja. Ennek folytán a gép a gőzgépek elve alapján működésbe jön, midőn a gáz az (1) és (2) hengerekbe nyomul, míg a (3) és (4) hengerekben a robbanás kezdetét veszi ugyanoly módon, mint bármely közönséges explóziós gépnél, mely kézzel indíttatik el. Mihelyt a morgás megkezdődött és a (3) és (4) hengerekben a robbanások megkezr
