41242. lajstromszámú szabadalom • Biztosítókészülék rövidzárlatok elhárítására

-téíM&SF§ Megjelent 1908. évi március hó 12-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI J

5|8 HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41242. szám. Vll/g. OSZTÁLY. Biztosító készülék rövidzárlatok elhárítására. PÉNTEK IGNÁC M. KIR. POSTA- ÉS TÁVÍRÓ-ÜZEMVEZETŐ GÉPÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1907 július hó 26-ilja. Jelen találmány tárgya rövidzárlatok elhárítására szolgáló készülék és lényege abban áll, hogy az áramkör rövidzárlat bekövetkezése esetén önműködőlég megszakíttatik úgy, hogy ily módon az esetleg keletkezhető veszély vagy káros következmény elháríttatik. A mellékelt rajzon a találmány tárgya szkematikusan van föltüntetve. Az áramkör egyik vezetékében egy (a) mágnescséve van bekapcsolva, mely a szokásos (b) vasmagot veszi körül. A (b) vasmaggal szemben van egy a (c) láncon csüngő (d) horgony elrendezve, mely rendes viszonyok mellett a (b) vasmagtól bizonyos távolságban van, míg rövidzárlat bekövetkezése esetén az (a) tekercsben indukált elektromos áram a (b) vasmagnak annyi többlet elektromos erőt kölcsönöz, hogy az a (d) horgonyt magához húzhatja. A (d) horgony ugyanis a (c) lánc útján egy (e f) kétkarú emeltyű (e) karjának végéhez van erősítve, míg a kétkarú (e f) emeltyűnek (f) karja két (g h) nyúlványnyal van ellátva, mely nyúlványok a higanyt tartalmazó (i j) fémcsészékbe nyúlnak, A (d) horgonynak a (b) vasmagtól rendes viszonyok, zavartalan működés esetén való távoltartására szolgál egy, az (e) kar nyúlványát képező (k) kar végére helyezett (1) súly, mely a (b) vasmag és a (d) horgony közti távolság megfelelő beállíthatása céljából a (k) karon elmozdítható. A készülék működése a következő: Rendes viszonyok, UZIcüZ, nyugodt üzem mellett az (m) áramforrás egyik sarkából kiinduló áram az (a) tekercsbe jut, ahol a (b) vasmagban mágneses erőt indít, mely erő azonban a (d) horgonynak a (b) vasmaghoz való ránthatására nem elegendő. Az áram azután az (a) tekercsből az (f) fémkarnak az (i) fémcsészéiben lévő higanyba merülő (g) nyúlványán, az (f) fémkaron, végül ennek a (j) fémcsészében lévő higanyba merülő (h) nyúlványon és a csészén át az (n) fogyasztási helyre kerül, honnan az (o) vezeték az áramforrás másik sarkához vezet. Ha azután a fogyasztónál valahol rövidzárlat keletkezik, a fogyasztó kevesebb ellenállást fejt ki, aminek következtében azután az (a) tekercsre több áram jut, (a) tekercset átjáró áram a (b) vasmagra nagyobb hatást