41174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főképen vonómarhák számára alkalmas takarmánykeverék előállítására

Megjelent 1908. évi február hó 28-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI fjj

jffi HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41174. szám. I V/e. OSZTÁLY. Eljárás főképen vonómarhák számára alkalmas takarmánykeverék előállítására. BERTELS BERNÁT HERMÁN GYÁRTULAJDONOS AMSTERDAMBAN. A bejelentés napja 1907 június hó 11-ike. Jelen találmány tárgya eljárás főképen vonómarhák (lovak stb.) számára alkalmas takarmánykeverék előállítására. Az eljárás lényege az, hogy a keverék alkatrészeihez, pl. szénafajokhoz, zabhoz, lenmaghoz (aprítva vagy liszt alakjában), továbbá melasszéhez stb. meleg állapotban és célszerűen keverés közben lenolajat vagy esetleg más beszáradó növényolajat adunk hozzá úgy, hogy a masszának magasabb hőmérsékletnél történő keverésénél a melegben híg folyóssá való lenolaj a keverék egyesj részeit impregnálja, vagy azokat mintegy tokba foglalja, illetve beburkolja. Ezáltal a tápanyagkeverék, melynek alkatrészei mennyiség és minőség tekintetében úgy választatnak meg, hogy teljes takarmányt adjanak, tartóssá válik, illetve konzerválható, mert a védő lenolaj a massza hygroskopikuB voltát megszünteti és penészgombáknak a masszában való keletkezését kizárttá teszi. A takarmánykeverék ezáltal tartóssá válik, anélkül, hogy azt össze kellene sajtolni. A lenolaj mellékesen még azt a célt is szolgálja, hogy a takarmányt könnyebben emészthetővé is teszi, továbbá a takarmány zsírtartalmának növelése által ós egyéb tulajdonságai folytán az állatok szervezetére igen kedvező hatást gyakorol. Ismeretessé vált ugyan takarmánynak oly módon való előállítása, hogy lenmaglisztet szalmával, szénával, zabbal, répavagdalékkal vagy e helyett melasszéval és egyéb takarmányokkal hideg állapotban összekeverünk, az így nyert terméket ezután forró légáram hatásának tesszük ki, és végül Összesajtoljuk. Ismeretessé vált továbbá azon eljárás, hogy graminaeák, leguminoszák stb. aprított magvait szintén aprított takarmánynövényekkel krucifera vagy umbellifera magok esetleges hozzáadása mellettmelasszévalbensően összekeverjük, ezután a keveréket egyidejű keverés mellett fölhevítjük, és végül pogácsaalakura sajtoljuk. Eltekintve azonban attól, hogy ezeu ismeretes eljárásnál a masszához impraegnáló vagy konzerváló anyag tudatosan nem adagoltatik, a lenmagliszt vagy hasonló anyag hozzáadása által ugyanazon hatás nem érhető el, mint a lenolaj hozzáadása által. A len tényleg csak kötőanyagkép szolgál, míg a jelen találmány tárgyánál a kötő hatást csakis a melassz^és az egyes takarmányanyagokban, pl. a lóbabban levő sikér létesíti. Lenmagliszt impregnáló anyagkép nem szolgálhat, mert a keverés folyamata alatt olaját nem adja át úgy, hogy lenmagliszt használatánál a keverék alkatrészeinek impraegnáló anyaggal való bevonásáról nem lehet szó. Egyszóval a len-