41122. lajstromszámú szabadalom • Légnyomású fék tehervonatokhoz
hogy a szelep a légkamra és a fékhenger között levő összeköttetést csak a dugattyú egy bizonyos lökete után szakítja meg és fék oldásánál a légkamra és a fékhenger között az összeköttetést ugyanazon dugattyúállásnál ismét helyreállítja. A lökésszelep terhelésére rúgó szolgál, mely a fék oldásánál a szelepet zárva tartja és a fékhengerben a rúgó feszültségének megfelelő légnyomást tart vissza. A fékhengerben visszamaradó lényomág az oldási időszak közepén egy fojtó nyíláson át csak lassankint léphet ki a szabadba, hogy a mellső vonatrész a vonat mozgása közben előre ne ugorjék és a vonat meg ne szakadjon; az oldási folyamat végén a fékező dugattyú lökésszelepet ismét nyitja és a fék gyorsan oldatik. A fojtás úgy méretezhető, hogy a fékek oldása a vonat hátsó részében még a leghosszabb vonatoknál is megkezdődött, mielőtt a fékek a mellső vonatrészben teljesen oldattak. Ha a fékdugattyú a dugattyú visszamenésének további része folyamán a lökésszelep orsójába ütközik, a fék oldása a lökésszelep nyitása folytán gyorsan eszközöltetik. A fék tehát a rövid vagy hosszú teher- vagy személyvonatoknál föllépő követelményeket a fékező-út lényeges meghosszabbítása nélkül és úgy a fékezésnél, mint a fék oldásánál lökések elkerülésével elégíti ki. A mellékelt rajzon az 1. ábrán a jelen találmány tárgyát képező fékező berendezés egy foganatosítási al vkját oldási helyzetben tüntettük föl; ezen berendezésnél a segédlégtartállyal összekötött gyorsfékszelep és a fékhengerrel összekötött kamra, mely a lökésszelepet tartalmazza, külön-külön vannak elrendezve ; a 2. ábrán ugyanezen foganatosítási alakot fékező helyzetben mutattuk be; a 3. ábrán a fékező berendezés egy további foganatosítási alakját oldási helyzetben mutatjuk be, ezen foganatosítási alaknál a vezénylő-szelep, a segédlégtartály és a fékhenger egy egésszé egyesíttettek és a lökésszelep és a légkamra a segédlégtartályba vannak beépítve; a 4. ábrán a fojtási szerv egy foganatosítási alakját tüntettük föl. A fék működési módja általánosságban a közönséges egykamrás légfékek működési módjával azonos. Ettől eltérőleg a fék oldott helyzeténél (1. és 2. ábra) az (f) rúgó a (k) fékező dugattyút a (v) lökésszelepre lenyomva tartja, minek folytán a (B) fékhenger a fékező dugattyú által fölemelt (v) szelep útján a kibocsátó vezénylő-szelepen át ismeretes módon légteleníthető, miközben egyúttal a (h) segédlégtartály a vezénylő-szelepen át a vezetékből táplálta tik. A fékezésnél a segédlégtartályból (illetve gyors- és vészfékezéseknél a vezetékből is) az (1) kamrából levegő lép addig, míg nyomásegyenlőség áll be és a levegő az d) kamrából a nyitott (v) szelepen át addig áramlik a fékhengerbe is, míg a (k) fékdugattyú a (v) szelep löketének megfelelően előretolatik és a (v) szelep a (d) rugó által ülőkéjére leszoríttatik. A szelep lökete úgy van méretezve, hogy a (v) szelep zárt helyzeténél a dugattyú a fékhenger (n) hornyán túl tolatik el. A fékhengerben levő nyomás további emelkedése, illetve a fékdugattyú előretolása most már csakis a (v) szelep kúpjában levő szűk (a) furat közvetítésével történhetik, mely furat a légkamrát és a fékhengert elválasztó fal megfelelő helyén is alkalmazható. Ennek folytán a fékdugattyú csak lassankint tolatik előre és a teljes fékező nyomás csak az (a) furat nagyságától függő idő eltelte után éretik el. A fék oldása ismeretes módon a vezetékben uralkodó nyomás növelése és a vezénylőszelepnek az oldási állásba való átfordítása által történik, minek folytán először az (1) kamra a szabad levegővel köttetik össze és gyorsan kiüríttetik. A fékhengerben uralkodó nyomás ezután a (v) szelepet a (d) rúgó összenyomása után fölemelni képes és a bezárt nyomott levegőt szintén az (1) kamrán át kibocsátja, azonban csakis az (f) rúgó feszültsége által megállapított határon belül. Ha ezen határ eléretett, a (v) szelepet a (d) rúgó ismét leszorítja és a
