41098. lajstromszámú szabadalom • Ferdehajlású aknászsilip

szakaszok is Össze vannak kötve úgy, mint az előbb leírt zsilipnél. Az összeköttetések önműködő vagy nem önműködő szifónak módjára vagy bármily más módon lehetnek berendezve. Ha két szomszédos szakasz közötti összeköttetést megnyitjuk, a víz mindkettőben egyenlő magasságra áll be. A zsilip működési módja a következő: A két zsilip szomszédos szakaszai között az összeköttetést egyidejűleg megnyitjuk és a víz fele a (32) szakaszból a (41) szakaszba folyik át, mimellett az előbbiben lévő hajó ugyanannyival sülyed, mint a mennyivel az utóbbiban lévő emelkedik. Ezzel egyidejűleg a (33 és 43), (35 és 45), (37 és 47) aknaszakaszokban a víznek hasonló átfolytatása megy végbe) mint az 5. ábrából kitűnik. Ha ezutáu a telt (42) és üres (32), a (44 és (34), (46 és 36), (48 és 38) szakaszok közötti összeköttetést megnyitjuk, a víz ezekben egyenlő magasságra áll be. A zsilip ekkor a következő állapotban van: Két szomszédos zsilip-szakaszban hajó van, az alattuk levő • szakaszpárban nincs hajó és az összes szakaszok vízzel félig vannak megtöltve. Ezen állapot a kettős zsilip egész hosszában ismétlődik, azaz a szakaszokban fölváltva van és nincs hajó. A szakaszok közötti kapuk zárva vannak. A (31) szakaszban levő hajó sülyesztésére elegendő, ha a legközelebbi alsó szakaszszal azaz (32)-vel való összeköttetést megnyitjuk és ugyanúgy járunk el a (33 és 34), (35 és 36), (37 és 38) szakaszoknál. Btóel egyidejűleg a fölső tápláló vezetékből' vizet bocsátunk a (41)' szakaszba, miközben a hajó a fölső (40) csatorna vízszínére emelkedik. Egyidejűleg a (42) szakaszban levő vizet a (43) szabaszba, a (44)-bea levő vizet a (45) szakaszba, a (46)-ban lévő vizet a (47) azakaszba folyatjuk le és a (48) szakasz fél yíatartalmát az alsó vízszintes csatorna-rész táplálására használjuk. - Ekkor a 6. ábrán föltüntetett állapotot . értük el ;< azaz a (31) szakasz fölső végén. ' .l0tó hajó, a (32) szakasz fölső végébe jutott és így tovább. Ez a sülyesztő zsilipre áll. Az emelő zsilip (42) szakaszának fölső végén levő hajó a (41) szakasz fölső végébe jutott és így tovább. Ily elrendezésű kettős zsilipnél a mozgás kétszer oly gyorsan megy végbe, mint az előbb leírt zsilipnél, mert míg ama zsilipnél a hajó csak úgy mehet át egy másik szakaszba, ha két alatta levő szakaszban nincs hajó, addig a jelen berendezésnél két szakasz közül az egyik (

mindig használatban áll. Világos, hogy az utóbbi elrendezést akkor alkalmazzuk, ha a közlekedés süiüsége folytán nagyobb időmegtakarításra van szükségünk. Ezen zsilipnek a másik fölött még azon előnye is van, hogy ennél csak egy akna vagyis egy zsilipszakasz fél víztartalmának vízmennyiséget használunk eV míg a másiknál egy teljes zsilipszakasz víz-, tartalmának megfelő vízmennyiséget használunk el. Ezen utóbb leírt két zsiliptipus jelentékeny magasság különbségek tetszésszerinti hosszon való áthidalását teszi lehetővé, mimellett, a hossznak a működé? helyessé- • gére semmiféle befolyása sincs. Sőt, hogy a víz természetes mozgását, mint költség nélküli vontató erőt fölhasználhassuk, na- ; gyobb mértékben is alkalmazhatjuk a ferde hajlású aknás zsilipek rendszerét, de olyképen, hogy nemcsak rézsútos csőzsilipek gyanánt, hanem kettős medrű nyilt csatornák gyanánt képezzük ki őket, mely csatornák a szabadban fölöttük megerősített , 5 vezető sínekkel vannak ellátva oly célból, I hogy a természetes vontatás épügymenjeu végbe, mint rézsútos zárt csőzsilipnél. Ezen középső felső vezető sin helyett a- nyüfr J kettős medrű csatorna oldalfalaira a-.csa*.-^ torna-fenékkel párhuzamosan erősített vehető ^fj, síneket alkalmnzhatunk. A görgők ezen i esetben az említett sínek alatt gördülnek % tova és így ugyanazon eredményt éi'jtik el, mint a középső fölső vezető aíaneí. Vagy végre egy a csatorna fenekéa elreodea^o , oly vezető sínt alkalmazhatunk, melyben a • görgő fogva tartatik és így gördül-tova. \ Ezen zsiliptipus szerkezeti réejileteke itt „ ~ nem terjeszkedünk ki; működési .elvééit.. ;