41098. lajstromszámú szabadalom • Ferdehajlású aknászsilip

kifejtéséből világos, hogy szerkezetileg miképen lehet kiképezve. Az itt leírt berendezések hosszú zsilipeknél is alkalmazhatók. Minthogy azonban ezen esetben a víz •mozgása közben létrejövő káros nyomásváltozások az aknák belsejében lévő levegőre is behatással vannak, azaz minden zsilipszakaszban fölváltva légritkítást és légsűritést idéznek elő, minden egyes szakaszt a külső levegővel vezeték segélyével kötünk össze. Midőn a víz egy zsilipszakaszból a közvetlen alatta lévő szakaszba folyik le és ilyképen légritkítást idéz elő, a külső levegő az említett vezetéken át az akna belsejébe hatol, ha viszont az illető zsilipszakasz megtelik vízzel, a sűriíett levegő ugyanazon vezetéken át kiszoríttatik. Ha végre egy magaslat két egymással ellentétes lejtőjét összekötő csatornákkal van dolgunk, úgy a természetes vontatás hasznosítása czéljából, ezélszerű két ellenkező esésű zsilipet építeni, olyképen, hogy az egyik lejtőről lefolyó víz a szemközti lejtőre megy át úgy, hogy a víz áramlását két egymással ellenkező irányban való tovamozgatásra hasznosítjuk. Ha igen kevés vizet akarunk csak elhasználni, úgy a zsilipek hosszában és kerületükön gyűjtőmedenczéket vagy tartályokat rendezhetünk el. A 7. ábra egy elliptikus, a zsiliptest két fala között köröskörül elrendezett medencékkel ellátott zsilip keresztmetszete. A 8. ábra köröskörül elrendezett négyzetes vagy köralakú gyűjtőmedenczékkel ellátott négyzetes zsilip keresztmetszete. A 9. ábra trapezoid alakú gyűjtőmedencékkel ellátott köralakú zsilip keresztmetszete. A 10. ábra kerületén köralakú gyűjtőmedencékkel ellátott csőzsilip keresztmetszete. A 11. ábra kerületi gyűjtőmedencékkel biró kettős zsilip keresztmetszete. A 12. és 13. ábrák négyzetes, ill. köralakú kettős zsilip sematikus keresztmetszetei gyűjtőmedencékkel. A 14. és 15. ábrák végre kettős zsilipek keresztmetszetei közös gyűjtőmedencével. A 7—15. ábrákon az ily zsilipek lehetséges foganatosítási alakjai közül csak néhány van föltüntetve és megjegyzendő, hogy a zsilip különleges helyi viszonyoknak megfelelő bármily más alakot nyerhet. A gyűjtőmedencék vagy tartályok a zsilippel közlekednek és több rekeszre vannak osztva úgy, hogy a hajó lefelé szállítása közben a víz rétegenkint helyezkedik el bennük. A hajó emelésénél a medencékben lévő víz a zsilipbe folyik ki. Az említett medencerendszernél azok légmentes elzárásának esetében jelentékeny mennyiségű sűrített levegőt halmozhatunk föl, melyet aztán a zsilipet működtetőszerkezetek mozgatására használhatunk fel. Az összes eddig leírt zsilipeknél úgy a gyűjtőmedencék, mint az egyes aknák vagy zsilipszakaszok a külső levegővel összeköttetésben állnak, ha azonban a zsilipet olyképen szerkesztjük, hogy légmentesen zárható legyen, még nagyobb vízmegtakarítást érhetünk el azáltal, hogy a víz keringésével járó légritkítást vagy. légsűritést hasznosítjuk. A légritkítási rendszer abban áll, hogy az első fölső zsilipszakaszt, mely légmentesen el van zárva és melynek fölső végén levegővel telt tér van a hajó befogadására, összeköttetésbe hozzuk egy szintén légmentesen zárt tartálylyal, melynek feneke valamivel magasabban ván elhelyezve, mint az illető szakasz fölső vízszine. A víznek az első aknaszakaszból a rákövetkező alsó szakaszba való lefolyása közben a fölső szakaszban légritkítás történik és mivel ezen utóbbi a tartálylyal is össze van kötve, a levegő ebben is ritkulni fog. Az illető tartály ezen légritkítás következtében vizet szív a rákövetkező alábbi tartályból, mely a külső levegővel összeköttetésben áll. Hogy a víz az alsó tartályból teljesen a fölsőbe jusson, a légritkítással együtt a légsűritést is hasznosíthatjuk, mely az egyes zsiiipszakaszoknak a fölötte lévő sza-