41098. lajstromszámú szabadalom • Ferdehajlású aknászsilip

nagyságára való tekintetből a zsilipet teljesen nyitottan építhetjük, mimellett a szakaszokra lehet osztva és a rézsútos fenekű kettős csatornát képezhet. A ;?. ábra két ferde hajlású, szakaszokra osztott aknás zsilipek sematikus nézete, mely zsilipek egyike a hajók emelésére, másika pedig azok siilyesztésére szolgál. Tegyük föl, hogy a (31, 34, 37) zsilipszakaszok vízzel vannak megtöltve és mindegyikükben egy-egy lefelé szálló hajó van. Ha a (31 és 32), (34 és 35), (37 és 38) szakaszoknak összekötő vezetékeit megnyitjuk, mely szakaszok közül az utóbbiban a vízszin ugyanolyan magasan áll, mint az alsó (39) csatornában vagy kitérő medencében, a (31) szakaszban lévő víz a (32) szakaszba fog lefolyni, miközben a hajót lesülyeszti és ezzel egyidejűleg a víz a (34) szakaszból a (35) szakaszba, a (37)-ből a (38) szakaszba fog átfolyni. A víznek ezen helyváltoztatása után a hajók helyzete a következő lesz: a (31) szakasz hajója a (32) szakasz tetején, a (34) szakaszé a (35) és a (37) szakaszé a (38) szakasz tetején fog állani. A kapuk a hajóknak az egyik szakaszból a másikba való átmeneténél önműködőlég nyílnak és pedig azon pillanatban, midőn fölső részük a víztől szabaddá kezd válni és még mielőtt a hajó azon térbe érkezett, melynek a kupak forgása miatt szabadon kell maradnia. A víz hosszanti vezetékei, melyek két egymásra következő szakasz közötti összeköttetést létesítik, s zifónzárással lehetnek ellátva és általábau a legújabb berendezések szerint lehetnek szerkesztve ; ha viszont igen gyenge hajlása miatt a zsilip rézsútos .fenekű, kettős nyilt csatorna alakját nyeri, ilyenkor két egymásután következő szakasz közötti kapuk egyszerű rekesztő táblákból állhatnak, mimellett az oldalsó vízvezető csövek elmaradhatnak. A hajók emelésére szolgáló zsilipben a (42, 43) valamint a 45, 46) ós (48) szakaszok vízzel vannak töltve. Az utóbbi végén lévő víz állandó; magasságban áll, mely a (49) kitérő medence vízszinének felel meg. A (42) szakasz fölső részén lévő hajó emelésére elégséges, ha a (41) szakaszt a fölső táplálóvezeték segélyével vízzel megtöltjük. A hajó ilyképen a fölső (40) csatorna vízszinéig emelkedik. Ezel egyidejűleg megnyitjuk a telt (43) és az üres (44) szakasz, továbbá a telt (46) és üres (47) szakasz közötti öszszeköttetést. A (43)-ból a (44) szakaszba lefolyó víz a (45) szakaszban álló hajót a (44) szakasz fölső végéig emeli, ugyanily módon a (46)ból a (47) szakaszba lefolyó víz a (48) szakaszban lévő hajót a (47) szakasz fölső végéig emeli és így tovább, bármily számú szakaszból áll a zsilip. Egy hajónak az egész kettős zsilipen való fölfelé vagy lefelé való átszállítása közben, még ha a zsilip több km. hosszúságú is, csak egy szakasz víztartalmának megfelelő mennyiségű vizet használunk el. Ilyképen semmiféle vontató erőre nincs szükségünk; a víz maga hozza létre az elmozgatáshoz szükségelt erőt és a hajó a víz mozgását alulról fölfelé, vagy fölülről lefelé és mindkét esetben egyúttal előre is követi. Megjegyzendő, hogy az egyik szakaszból a másikba való átmenetnél a hajónak nem kell megállnia, tehát mozgása folytonos lehet. Egy másik elrendezés, melynek segélyével egy szakasz víztartalmának felét takarítjuk meg és melynél az elmozgatás gyorsabban történik, a következő (4—6. ábrák). Tegyük föl, hogy a (31, 33, 35, 37) Szakaszok vízzel vannak töltve, a (31, 34, 36 és 38) szakaszok pedig üresek. Ezen zsilip a hajók sülyestésére szolgál. Minden telt zsilipszakaszban egy-egy hajó úszik. A mellette lévő másik zsilip (4. ábra) a hajók emelésére szolgál és ennek (41, 43, 45, 47) szakaszai üresek, viszont (42, 44, 46, 48) szakaszai vízzel meg vannak tö'tve és az utóbbiak mindegyikében egy-egy emelkedő hajó úszik. A (31 és 41, 32, és 42) stb. szomszédös zsilipszakaszok egymással összeköttetésben állnak. Egyúttal az egyes egymás aiatt lévő