41079. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor

Megjelent 15)08. évi február hó 18-án. MAGY. KIR. SZABADALMI ^gg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 41079. szám. V/d/1. OSZTÁLY­Rotációs mótor. ELLIS PÉTER MÉRNÖK WELLINGTONBAN. A bejelentés napja 1906 julius hó 21-ike. Jelen találmány tárgya rotációs mótor, mely gőzzel, sűrített levegővel, avagy más alkalmas közeggel hozható mozgásba. A mótor lényeges része a mótorszekrény­bea excentrikusan elhelyezett és forgatha­tóan ágyazott dob, melynek sugarasan elhelyezett bemetszóseiben a dugattyúk el­tolhatóan ágyaztatnak és kifelé a szekrény belső foliiletére szoríttatnak és így a dob és a szekrény közötti térségbe vezettetik és túlnyomást gyakorol a dugattyúknak a forgásánál a szekrényt magukkal viszik. A mótor megindítása úgy történik, hog a hajtó­közeg a dob külső fölülete fölé kiálló vé­geire. A dob a szekrénnyel egy üreges tengelyen forog, mely keresztfallal két részre osztatik, melyek a tengelyen beáramló hajtóközeg bebocsátására, illetve a tengelyen kiáramló közeg kibocsátására egy-egy nyílással birnak. A mótorazekrény külső fölülete a mótor alkalmazásának megfelelően különbözőképen lehet^alakítva. így lehet a szekrényt szíj­korong alakjában kiképezni és a mótor moz­gását szíj segélyével átvinni, mimellett a szekrény alkalmasan alakított karimákkal bír, hogy síneken járhasson, vagy surlódó­kereket is képezhet, hogy a mozgást súr­lódó kerékelőtét segélyével tovább átvi­hessük. A motort úgy indítjuk meg, hogy az üre­ges tengelyt annyira elforgatjuk, hogy a bevezetett hajtóközeg a dob hasítékaiba a dugattyúk alá léphet, melyek a szekrény belső fölülete felé szoríttatnak. Ezután a hajtóközeget a dob és szekrény közötti térbe bocsátjuk be, mikor is a közeg a dobnak a szekrényhez képest való excentrikus moz­gása következtében a dugattyú előréuyuló részére túlnyomást gyakorol és a dobot a szekrénnyel együtt forgásba hozza. A mótor átvezénylését úgy érjük el, hogy az üreges tengelyt akként forgatjuk, hogy a gőz a dugattyú kiálló végének másik ol­dalára hat. A csatolt rajzon a mótor példaképeni ki­viteli alakjában van föltüntetve, nevezete­sen az 1. ábra a mótor oldalnézete, a 2. ábra végnézete, a B. ábra hosszanti metszet a 2. ábra A—A vonala szerint, a 4. ábra metszet az 1. ábra B—B vonaln szerint, az 5. ábra egy részlet távlati képe, a 6. ábra az üreges mótortengely hosszanti metszete, a 7. és 8. ábrák a mótortengely csapágyá­nak végnézetei, a 9. ábra metszet az üreges mótortengelyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom