41079. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor

— 2 — át a 6. ábra C—C vonala szerint a mótor­dob egyrészével együtt nagyobb léptékben, a 10. ábra egy dugattyú oldalnézete, a 11. ábra metszet a 10. ábra D—D vonala szerint, a 12. ábra a motor másik kiviteli alakját láttatja, a 13. ábra egy részlet távlati képe, a 14. ábra a mótortengely másik kiviteli alakjának hosszanti metszete, a 15. ábra a mótortengely végnézete és a 16. ábra metszet a 14. ábra E—E vonala szerint. A mótor egy dobból áll, melyben sugár­irányú, a dob egész hosszán végig menő, dugattyúhengereket képező (2) hasítékok vannak, melyek (3) furatok útján a dob köz­pontos (4) furatával állanak összeköttetésben. A (2) hengerekben négyszögletes kereszt­metszetű (5) dugattyúk vannak ágyazva, melyeknek külső végei ls vannak kerekítve (4. ábra). Mindegyik (5) dugattyú (8. és 9.) kivágásokkal bír (11. ábra), melyekben (6. és 7.) tömítések vannak elrendezve, me­lyek (10) csavarrugók segélyével a henger falaihoz szoríttatnak és ily módon a dugattyú tömítőágyazását teszik lehetővé. Az (1) dob (11) üreges tengelyen ül, mely (12) gőzbe­bocsátó- és (13) gőzkiboesátó nyilassal bír, melyek (14) keresztfal útján vannak egymás­tól elkülönítve. A (11) üreges tengely (15) végébe vezgtett friss gőz a (13) nyíláson áramlik be, míg a kilépő gőz az üreges tengelybe a (12) nyíláson át jut és a (11) tengely másik (16) végén át hagyja el a motort. A dobot (17) szekrény veszi körül melynek belső átmérője nagyobb mint a dob külső átmérője. A szekrény külső fölülete a mótor alkalmazásához képest különböző­képen lehet kiképezve; így lehet a szekrény • nek szíjkorong alakot adni (lásd a rajzot), ha a mótor mozgását szijak segélyével akarjuk tovább átvinni. A szekrény ekkor célszerűen fából vagy más rossz hővezető anyagból képezett köpennyel van körülvéve. A szekrény azonban surlódókeréjc alakjával birhát, vagy alkalmasan alakított karimák­kal lehet ellátva, mely esetben a mótor síneken, futhat. A (17) szekrény forgathatóan van (19. és 20.) görgőkön ágyazva, melyek (21. és 22.) csapágy szelencéken nyugszanak, mimellett a szekrény a (11) üreges tengelyhez képest excentrikusan van elhelyezve. A (21. és 22.) csapágy szelencék meg­hosszabított négyszögletes keresztmetszetű (23) és (24) (7. és 8. ábra) agyakkal birnak. melyek (25. és 26.) csapállványok megfelelő kivágásaiban nyugszanak. A (25. és 26.) állványok (27) alaplapon állanak. A (23. és 24.) agyak a (25. és 26.) csapállványok ki­vágásaiban (28. és 29.) csapágyfödelek által tartatnak fogva. A (21. és 22.) csapágy-sze­lencék belső végein (30. és 31.) karimák vannak, melyek a szekrény belső oldalán lévő kivágásokba nyúlnak. A (25. és 26.) csapágyállványok között (32. és 33.) csavar­rugók és (34. és 35.) csavaranyák foglalnak helyet, melyek a (21. és 22.) csapágysze­lencék külső végeire vannak csavarva. A (21 és 22) csapágy szelencék lépcsős kivá­gásainak támaszkodó (32, 33. csavarrugó a­csapágyszelencéket ama állásban tartják fogva, melyben a (30. és 31) karimák a mótorszekrény kivágásaiban vannak. A (34. és 35) csavaranyák (36. és 37) tömítőanyag­gal vannak kitöltve, hogy a (21. és 22) csapágyszelencéket kifelé tömítően zárjuk. Minthogy a (21. és 22) szelencék (23) meghosszabított agyai négyszögletesek, ezek elforgatása által a szekrény excentricitása a dobhoz képest megváltoztatható. Ha a (11) tengely gőzbebocsátó nyilasa a 4. ábrán látható helyzetében van és a hengerek ezen nyilás előtt az (1) dobnak a berajzolt nyíl irányában való forgásánál el­mozognak, gőz vagy más bevezetett hajtó­közeg fog a (2) hengerbe belépni és az (5) dugattyúkat a szekrény belső fölülete hajtja, miáltal ezt a szekrényt a dob mozgásánál magával viszi' és így a dob és szekrény együtt forog. Ezután a gőz a (38) furatokon át a mótordob és szekrény közötti (41) térbe jut és az előretolt (5) dugattyúra túlnyo­mást gyakorol, miáltal a mótor megindít­tatik, mire ugyanaz a folyamat megy végbe, mikor a (39. és 40) furatok a (12) nyilás elé kerülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom