41031. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti metszet. A 3. és 4. ábra a hajtóközeg vezetőgyűrűje gyanánt szolgáló (14) fogaskoszorút és a ferdén fekvő (15) vezetőfogakat két nézetben részben metszetben mutatja. Az 5. ábra az 1. ábra egy részét nagyobb léptékben rajzolva ábrázolja. A 6. ábra az 1. ábrabeli példával ellentétben oly gőzturbinát mutat, melynél a gőz a középtől kiindulva a (4) munkakerék két oldala felé tengelyirányban halad át a turbinán. Ha a bizonyos bevezetőnyomás alatt álló hajtóközeget (40)-nél az ékalakú (9) fúvókába hagyjuk beáramolni, akkor a fúvóka kiszélesedése folytán a hajtóközeg statikus nyomásenergiája csaknem teljesen áramlási energiává alakul át. A hajtóközeg ezután a (41) csövön át egyenes vonalban a (10) illetve (11) spirálhornyokba halad, ezáltal az egész középső .(2) kereken, illetve a (4) kereken egyenletesen szétoszlik és ezután a (2) illetve a (4) kerék kerületén kényszerítve két egyenlő erős áramra oszlik. Ezen áramnak ezután a radiál-turbinánál először a középső (2) két kerék két oldalán sugárirányban zeg-zúgszerűen a (2) kerék sugárirányú mozgó (5) celláin haladnak át és a helytálló (8) vezetőgyűrűcellákon át kívülről befelé mozognak. Ezután a hajtóközeg áramai a helytálló (8) vezető gyűrűcellákon és a két külső (1,3)kerék sugárirányú mozgó (5) celláin át, sugárirányban áramolva, először belülről kifelé és azután a két (14) vezetőgyurűnek a tengelyhez ferdén álló, helytálló celláin át ismét sugárirányban, úgymint a középső (2) keréknél, kívülről befelé haladnak. Erre a hajtóközeg áramai a (42) gyűjtőtérben egyesülnek. A hajtóközeg ezután a (43) ki vezetőnyíláson át egy kondenzátorba, fűtőtestbe vagy a szabadba távozik. Ha a hajtóközeget megfordítva hagyjuk áramolni, tehát bizonyos bevezetőnyomással (43)-nál hagyjuk belépni, akkor a turbina hátrafelé forog, amint ez az 1. és 2 ábra alapján könnyen érthető. Hasonlóan a radial-turbinához, az axialturbinánál is azáltal létesítjük a hátrafelé való forgását, hogy a hajtóközeget ellentétes irányban hagyjuk áramolni. Ez a 6. ábrával magyarázható meg,melynél ópúgy mint az 1. ós 2. ábrában, szintén az egyszerű ferde (8) cellák alkalmaztatnak. A radial-turbina előreforgásánál a (44, 45) csőtoldatok elzáratnak, ellenben a turbina hátrafelé való forgásánál, amidőn a hajtóközeg (43)-nál lép be, a hajtóközeg (44)-nél ós (45)-nél vezettetik el. Ha a turbina centrifugális gép gyanánt tehát turbina-kompresszor, turbina-fujtató, turbina-ventilátor, vagy turbina-szivattyú gyanánt dolgozik, akkor a szállítandó fluidumot, levegőt, gázt, gőzöket vagy folyadékokat célszerűen (43)nál hagyjuk belépni. Ezen esetben az (5) lapátsorokat ós a (12) vezetőgyűrűket, melyek az (1, 3) kerekek belső oldalain fekszenek, elhagyjuk és ezek helyett nagy s?állításinyomások esetén, megfelelően több vagy nagyobb kerekeket rendezünk el. Csak két kerékkel bíró radial-gőzturbináknál a gőzt, a turbina előreforgása esetén, célszerűen a két kerék között hagyjuk. Bizonyos esetekben egyedül a (2) kerék is elegendő, hogy ezen rendszerű erőgépeknél vagy munkagépeknél egy üzemviszonyok részére kellő kedvezményt érjünk el. A sok munkaszakasznak könnyű elrendezése folytán, legegyszerűbb és üzembiztos eszközök használata mellett, elért legalacsonyabb forgásszámon kívül, a fönt leírt turbinarendszer külön hátrafelé futó turbinák alkalmazását is fölöslegessé teszi, ami hajóknak, mozdonyoknak, automobiloknak, transzmisszióknak és egyéb különleges gépeknek gőz- vagy gázturbinák segélyével való hajtásnál nagy jelentőséggel bír. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Turbina, mint erőgép vagy munkagép, gőz, levegő, gázok vagy folyadékok számára, jellemezve azáltal, hogy egy vagy