41012. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék közúti vasúti járművek számára

Megjelent 1908. évi február lió 10-én. MAGY, SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 41012. szám. V/g/l. OSZTÁLY. Mentőkészülék közúti vasúti járművek számára. MAJOR SÁNDOR ASZTALOSMESTER DUNAVECSÉN. A bejelentés napja 1907 április hó 13-ika. Jelen találmány tárgya egy oly mentőkészülék közúti vasúti járművek számára, amely egyrészt meggátolja, hogy pl. a kocsi elé került emberi test a kerekek alá kerüljön, másrészt pedig a testet a tovább vonszolással szemben biztosítja,, illetve a testet szekrényalakú részében fölfogja. A találmány tárgyának egy példaképeni foganatosítási alakját a mellékelt rajz tünteti föl, amelyen az 1. ábra a kocsira erősített mentőkészülék oldalnézete; a 2. ábra a mentőkészülék fölülnézete; a 3. ábra a mentőkészülék elölnézete és a 4., 5. ábra egy-egy részlet. A találmány lényegében az (1) kocsi két oldalán alkalmazott és (3) részüknél fogva a (2) tartókra erősített (3, 4, 5) részekből alkotott két keretből áll. A szögemeltyűalakú (3) rész a (2) tartókba ágyazott (6) tengely körül elfordulhat. Az 1. ábrabeli helyzetben a (3) részeket, amelyek mellső végeit a (8) rudak kapcsolják egymáshoz, (7) szögletvasak biztosítják a hátraforgás ellen. A (3) részek mindegyikének mellső végéhez a (9) csukló közvetítésével a ferdén befelé irányuló (4) rész úgy van erősítve, hogy az (I) nyíl irányában reá gyakorolt nyomás folytán befelé szorúl, míg eredeti helyzetébe a reá, illetve a (3) részre támaszkodó (10) rúgó hozza vissza. A (4) rész alsó, valamivel a sínek fölött végződő vízszintes (11) része fölfelé irányuló (12) ütközőben végződik. A (3) szögemeltyük lefelé irányuló (13) karjaihoz a négyszögletes (14) tengely közvetítésével egy-egy szögalakúan meggörbített (XX) elől lapátszerüen vékonyodó (5) kar van erősítve (1. 1. ós 4. ábrát) melynek szabad (15) vége a (12) ütközőt fekszi meg úgy, hogy használaton kívüli helyzetben a (3, 4, és 5) részek kétoldalt egy-egy zárt keretet alkotnak. A két (5) kar között egy hozzájuk erősített (22) tengelyre elforgathatóan hasonló alakú (16) karok vannak erősítve, amelyek levékonyított végei valamivel a sínek, illetve a talaj fölött foglalnak helyet, míg fölfelé görbített végük a (14) tengely négyszögletes részéhez támaszkodik. A lefelé irányuló (4—4) karok között egymással párhuzamosan alkalmazott (17) rudakon rugalmas anyagból készült (18) hengereket alkalmazunk. A (16) karok fölött a (13) részek között maradt hézagot (19) hálóval vagy hasonló-'* val, míg a (3) karok közötti hézagot csuklókörüli elforgatható (20) födővel borítjuk.