40989. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest vasúti kocsik alacsony nyomású gőzfűtőberendezései számára

fűtőtestet nem szükséges okvetlenül a szakasz ülőpadja alá elrendezni. A (D El) fenéken a gőzt bevezető (D M) szerkezet van elhelyezve. A (H L) fővezetéktől egy fölfelé haladó (h 1) vezeték vezet a (D M) nyomáscsökkentő szerkezethez, melynek (d m) födelébe a cső alulról nyílik. Ebben a födélben (i) gőzbevezető nyílás van kiképezve, melyet az emeltyűs (h) szelep szabályoz. Az üreges (0) csavar az (i) nyílás tisztítása céljából van elrendezve és egyidejűleg szita gyanánt szolgál, mely a tisztátalanságokat visszatartja, nehogy az (i) nyílás elduguljon. Mindaz, ami az (0) csavar hasítékain áthatol, az (i) nyíláson is könnyen áthalad. Ha az (i) nyíláson át a (D M) nyomáscsökkentő szerkezetbe belépő gőz az utóbbiban nyomást gyakorol, akkor ezen nyomás a (Q) higanytérben levő higanyra hat és a higanyt a (Ql) térben (3. ábra) fölnyomja. A (Q) térben levő higanyban (P) súly úszik; melyet a (Z) rúd a (h) emeltyűvel köt össze. Ezen súly a (Q) tér higanyfölszínével sülyed és emelkedik és ezáltal az (i) nyílást jobban zárja vagy nyitja, pontosan megfelelően azon gőzmennyiségnek, mely (D M)ben, illetve (H K) fűtőtestben az alacsony nyomás föntartására szükséges. Ezen alacsony nyomás egyenlő a (Q) és (Ql) terekben levő higanyfölszinek közötti magassággal. Az alacsony nyomást a nyomáscsökkentő szerkezet biztosan és pontosan fentartja és pedig még akkor is, ha a gőznyomás a (hl), illetve a (H L) csőben erősen változik, illetve ha a gőzfogyasztás a (H K) fűtőtestben erősen változó. Ha az (i) nyíláson át sók gőz áramlik be, akkor a (Q) térben a nyomás emelkedik és a térből löbb higany szoríttatik át a (Ql) térbe, miáltal a (P) súly sülyed és az (i) nyílás jobban záratik. Ha ellenben kevés gőz áramlik be, akkor a nyomás a (Q) térben csökken, a higany a (Ql) térből a (Q) térbe visszafolyik, a (P) súly emelkedik és az (i) nyílás jobban nyittatik. Hogy a (Q) térből a (Ql) térbe, vagy megfordítva, ne folyhassék át a megengedettnél több higany, két (x) és (xl) biztosító szelepet (3. ábra) alkalmazunk, melyek egyike a (Q) és a másik a (Ql) tér fenekén van elrendezve. Ezen két szelep (acélgolyó) közül mindenkor azon szelep zárja el a hozzátartozó nyílást, amelyek alatt a higanyannyira lesülyedt, hogy az illető szelep máinem úszik, hanem a nyílásra lesülyed. Ily módon a higanyveszteségeket teljesen elkerüljük és a készülék ennekfolytán a legnagyobb pontossággal és megbízhatósággal működik. A nyomáscsökkentő szerkezetnek külön e célra kiképezett terébe, vagy esetleg a nyomáscsökkentő szerkezet és a fűtőtest közé is egy szabályozó szerkezet van behelyezve, melynek segélyével a mindenkor szükséges gőzmennyiség meghatározható. Az 1. ábra például egy kézzel működtethető (A B C V) szabályozószerkezetet mutat, melynek működési módja már a rajzból világos. A 2. ábra egy önműködő (M) szabályozószerkezet alkalmas kiviteli alakját mutatja, melyet a térhőmérséklet változása szabályoz. A (T h) elektrothermométer a mindenkor beállított hőmérséklet emelkedésénél vagy csökkenésénél áramkört zár vagy nyit és ezáltal az (M) szabályozó nyitását vagy zárását létesíti, illetve a vonatszakasz hőmérsékletét az elektrothermométeren beállított fokon tartja. A gőzt bevezető (d s) csatorna és a kondenzált vizet elvezető (c s) csatorna közvetlenül egymásfölött van elrendezve és a két csatorna egymástól csak egy fal által van elválasztva, hogy a hideg időjárás mellett erős lehűlésnek kitett (c s) csatorna a gőzt bevezető (d s) csatornával való közvetlen érintkezés által fagy ellen megvédessék. Ugyan e célra a kocsipadlón átvezetett, a kondenzált vizet eltávolító (N) cső is hővédő (1 s) burkolattal van ellátva. Megfelelő alacsony hőmérsékletnél a (H K) fűtőtest mindenkor annyira telik meg Vso atm. nyomású gőzzel, hogy az (N) csövön át egy kis fölösleg távozhatik el, mely ezen csövet melegen tartja. Hogy az ekképen kiáramló gőzmennyiség minimális maradjon, az (N) csőnek a (c s) csatornába csavart vége egy