40760. lajstromszámú szabadalom • Berendezés len, kender és egyéb textilnövények törésére

12—14. ábrák a gép működő részeit nagyobb léptékben rajzolva mutatják. A hajlító és dörzsölő törést, valamint az ezt megelőző zúzást függélyes irányban végző gép fekvő helyzetű. Két négyszögletes állványkeretbe (1. és 3. ábra) kellő számú barázdás hengerpár van ágyazva, mely hengerpárok mindnyájan egyenlő vagy pedig különböző számú barázdákkal bírnak, azonban ez utóbbi esetben is egy-egy hengerpárban a hengerek barázdáinak száma egyenlő. A barázdák tehát hengerpárról hengerpárra változhatnak, vagyis fokozatosan kisebbedhetnek, vagy pedig több hengerpárból álló sorozatban egyenlő nagyságban képezhetők ki és csak egyik sorozatról a másikra való átmenetnél változhatnak fokozatosan. Úgy az egész hengerrendszerben, mint az egyes sorozatokban is a hengereknek úgy kell elrendezve lenniök, hogy a földolgozandó anyagra annak különböző helyein hassanak, vagyis az egész csoport vagy a sorozat második hengerpárjának barázdái az anyagnak azon ré szeit munkálják meg, amelyek az első hengerpár barázdái által megmunkált helyek között feküsznek, míg a harmadik hengerpár ismét a második hengerpár elhagyása után kelet kezett törési helyek között működjék és így tovább. Az első három hengerpár az anyagon csupán a zúzó törést végzi és az anyagot úgy készíti elő, hogy az hatásos módon legyen a hajlító és a dörzsölő törésnek alávethető. A negyedik hengerpártól kezdve minden hengerpár mögött egy-egy hajlító- és dörzsölő szerkezet foglal helyet (2. ábra,) mely különféle kivitelekben foganatosítható. Az egyik kiviteli alak (4. ábra) két helytálló (1) sínből áll, melyek kellő vastagsággal és szilárdsággal bírnak és a hengereket tartó állványhoz vannak erősítve. A sinek fölső élei le vannak gömbölyítve és a hengerek közös működő síkjaival egy magasságban feküsznek. A két sín közötti hézag egy mindkét oldala felé homorú keresztmetszetű hasítékot alkot. Ha a megmunkálandó anyag ezen hasíték elé érkezett, akkor az alkalmas hajtómű segélyével fölülről lefelé mozga'ott (2) sín az anyagra üt, mely ennek következtében az (1) sinek között behajlik és a hasíték falai, valamint (2) sín oldallapjai között összedörzsöltetik és megtöretik. A kellő vastagságú és szilárdságú mozgékony (2) sin alsó éle kissé le van gömbölyítve, hogy a rostokat meg ne sértse és amellett mégis hatásos hajlítást és dörzsölést fejtsen ki. Mivel a rostok eközben megtisztulnak és az anyag térfogata a gépben való előre haladás mértékében folyton csökken, a hajlító és dörzsölő szerkezetek fokozatosan szűkebbekre készíthetők, vagyisa szilárd (1 )sinek közötti hasíték szélessége csökkenthető, mozgékony (2) sín pedig fokozatosan vastagabbra vehető. Ezen berendezés folytán a törőhatás mindinkább erősebb lesz. A dörzsölő szerkezeteknek egy másik kiviteli alakja (5. ábra) az álvány által hordott szilárd 3 lemezből áll, mely középen egy lerézselt és legömbölyített szélű (4) nyilassal van ellátva. Az előző hengerek által vezetett növényszárak ezen nyíláson haladnak át. A (3) lemez hátsó oldalán egy mozgékony (5) lemez csúszik függélyes irányban, mely szintén a növényszárak átbocsátására szolgáló (6) ablakkal bír. Az átlépett növényszárak ezen lemez által fölülről lefelé és alulról fölfelé huzatnak és eközben a mozgékony (5) lemez, valamint a helytálló (3) lemez nyílásának szélei között összedörzsöltetnek. A mozgékony lemezt hátulról két, az állványhoz erősített (7) léc vezeti. A hajlító és dörzsölő törőknek ezen két kiviteli alakja a hengerpárok mögött egymásután van elrendezve. A kétféle törők mindegyikének száma a gyakorlatban a megmunkálandó növényszárak természetétől függ. A második fajta törők esetleg el is hagyhatók és csupán az először leírt törők alkalmazhatók. A gép végén mindegyik esetben egy később leírandó hengerpár van elrendezve. A függélyesen dolgozó gép működési módja a következő: A rajzon példa gyanánt föltüntetett gép tizenkét hengerpárral és a törőknek kétféle sorával van fölszerelve. Ezen részek száma