40760. lajstromszámú szabadalom • Berendezés len, kender és egyéb textilnövények törésére

— 3 természelesen nagyobb vagy kisebb is lehet és a megmunkálandó növényszárak hosszától és minőségétől függ. Az 1. ábra szerint a hengereket erős fogaskerekek és forgattyúk hajtják, mely utóbbiak a páros számú hengerpárok alsó hengereinek végein ülnek és amelyeknek csapjait és közös erős keret köti egymással össze úgj', hogy a forgattyúk teljesen szabályosan mozognak együtt és nincs szükség nagyszámú átvivő fogaskerekekre, melyeknek alkalmazása veszélyes volna és amelyeknek játéka a hengerek pontos működését hátrányosan befolyásolná. A (8) főtengely mellső részén a gép (9) hajtótárcsája, hátrább pedig, az állvány felé a (10) fogaskerék ül, mely a (11) kereket forgatja. Ez utóbbin (12) váltókerekek vannak elrendezve, melyeknek segélyével a hengerek sebessége és ennek folytán teljesítménye a szükséghez képest változtatható. A váltókerekek egy (13) közbenső kerékkel kapcsolódnak, mely viszont a (16) kerék segélyével összekapcsolt (14,15) kereket hajtja. A (14, 15) kerekek mindegyike egy oxcentrikus (17,) illetve (18) csapot hord, mely a (19) keret megfelelő csapágyával kapcsolódik. A (14, 15) kerekek a (20,21) haránttengelyeken ülnek szilárdan. A páros számú (22, 23, 24, 25, 26, 27) hengereknek már említett forgattyúi szintén a (19) keretnek egy-egy csapágyába vannak forgáscsapjaiknál fogva ágyazva. A 3. ábra szerint a (20. 21) tengelyeknek a hajtókerekekkel átellenes végein forgattyúk vannak elrendezve, melyeknek (28, 29) csapjai egy (30) keret megfelelő ágyaiba nyúlnak. A páratlan számú (31, 32, 33, 34, 35, 36) hengereknek a gép ezen oldalán fekvő végei egy-egy forgattyúval vannak fölszerelve és ezeknek csapjai szintén a (30) keretnek egy-egy csapágyával kapcsolódnak. Az ily módon hajtott hengerek tehát mindnyájan teljesen egyenlő mozgást végeznek. A (8) hajtótengely hátsó végén egy tárcsa ül, mely egy (37) csapot vezető hasítékkal van ellátva és a hajlító- dörzsölő törők működtetésére szolgál. A (37) csapnak a hnsítékban való beállítása által a törők mozgékony részeinek függélyes mozgása tetszőlegesen nagyobbítható vagy csökkenthető. A gépállvány oldalrészei a (38—42) ágyakban haránttengelyeket hordanak, melyekre (43—47) karok vaunak egyik végüknél fogva erősítve, míg ezen karok fölső végei egy közös (48) rúddal vannak csuklócsapok útján összekötve. A (48) rudat viszont egy (50) csap a (49) vonórúddal köti össze, mely a hajtótárcsa hasítékába ágyazott (37) csappal áll összekötetésben. A hajtótárcsa állandó forgása folytán a (48) rúd egyenes vonalban ide-oda mozog és a (43—47) karok útján a (38—42) tengelyeket jobbról balra és balról jobbra lengeti. A 2. ábra szerint a (33—42) haránttengelyek (51) emelőket hordánál, melyeknek végei függélyes (52) csatlórudakhoz, ezek pedig a hajlító és dörzsölő szerkezetek mozgékony részeihez vannak csuklósan erősítve. A haránttengelyek az (51) emelőket lengő mozgásba hozzák minek következtében a függélyes (52) csatlórúdak függélyes irányban alulról fölfelé és fölülről lefelé mozognak. Ezen mozgás gyorsan megy végbe és függélyes irányó hajlító, és dörzsölő törést idézi elő. Ha a törőknek mindkét kiviteli alakja alkalmazást talál, akkor a két törőcsoport egymástól függetlenül hajtható, hogy esetleg az első csoport egyedül is dolgozhasson, miközben a második csoport nyugalomban marad. A megmunkálandó anyag a következő módon halad át a függélyesen dolgozó gépen : A gép mellső végére egy lejtős adogató asztal van erősítve a hengerek közös munkasíkjában, mely asztal két oldalát egy-egy J deszka határolja úgy, hogy az adogató munkás a növénycsomókat gyorsan és szabályosan szétterítheti az asztalon. Az első her.gerpár előtt, valamivel az asztal síkja fölött, egy a henger átmérőjénél valamivel szélesebb deszka van alkalmazva, mely alalt a növényszárak bevezethetők úgy, hogy az első hengerpár által megfoghatók lesznek. Ezen harántdeszka megvédi a munkást oly balesetek ellen, melyek a munkás gyors