40728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gyorsított derítéshez

lött vagy ezek közelében legkönnyebben képződnek tömör csomók. Ezen jelenségeket eddig egyáltalán nem vették figyelembe, és így nem tekinthető végérvényes megoldásnak, hogy a szilárd és csak egy lefolyató nyílással ellátott kádfeneket néha gyöngén kúposán képezik ki. A kifejtett okok folytán a törkölyrészecskék kezdetben egyenlőtlenül rakódnak le és később egy rendszerint teljesen szilárd tömeggé állanak össze. A sörlé az egyes törkölyrészletekből nem folyhat le egyenletesen, a fölöntések a kilúgozást csak a törkölytömegen való lassú átszívárgás közben végezhetik és csak a derítési folyamat végénél idéznek elő némi egyenletességet a mosásnál, és ez is nagy időveszteséggel és vízfölösleges alkalmazásával jár. A különböző sörlevek száraz lefejtése esetében azt ajánlották, hogy a fölöntéseknek a cefréző hőfoknál nagyobb hőfokot adjunk; de tudtunkkal ez sem biztosít számbavehető előnyöket. A törkölyrészecskéknek az összes kifejtett okok folytán létrejövő egyenlőtlen és kedvezőtlen elhelyezkedése a jelen találmány szerint következőképen gátoltatik meg. A törköly rétegeződésének egyenlőtlensége megszüntethető, ha a cefre, az öblítővíz és a még zavaros első sörlé, bizonyos készülék segélyével, pl. a teljesen egyenletesen működő fölöntőkészülékek mintájára vagy megfelelő gyűrűcsövek alkalmazásával a derítőkádban egyenletesen szétosztatik. A törköly rétegeződésének egyenletessége úgy is elérhető, hogy a cefrének és az öblítővíznek a derítőkádba való átszivattyúzása közben vagy után egy alkalmas kavaróvagy lazítógépet hozunk működésbe. A zavaros első sörlé átszivattyúzásánál jó kiegyenlítést azáltal is érünk el, hogy eközben vagy utána a cefrét csak a fölső rétegekben kavarjuk. A cefre fölületének lehűlését azzal gátoljuk meg, hogy a szokásos rendszabályok betartása mellett a cefre elkészítése után azonnal megkezdjük a derítést és lehetőleg azonnal, vagy ha a cefrét pihentetjük, már a pihentetés közben is olyan hőfokú vízzel öntjük föl, hogy a derítőkádban a legfölső rétegek nem gyakorolhatnak káros lehütő hatást az alattuk levő rétegekre. A eefre fölületének melegen tartása megfelelő födök alkalmazása mellett gőz vagy meleg levegő befúvága által vagy más úton is történhetik. A sörlé tükrének túltnélyre való sülyedését úgy akadályozzuk meg, hogy kísérletileg megállapítjuk, mily magassan kell a folyadék tükrének legalább is állnia és ezen minimális folyadékszín alá való sülyedést vagy a derítés folyamata közben egyszerű megfigyelés vagy egy megfelelő regulátor alkalmazása segélyével gátoljuk meg, mely a fölöntendő víz hozzávezetését a folyadék színének állása szerint szabályozza vagy azáltal, hogy egy bizonyos időpontig több vizet öntünk föl, mint a mennyi a derítőkádból elfolyik. Végre kellő elővigyázat mellet a fölöntéshez szükséges egész vízmennyiséget egyszerre vezethetjük a cefrébe és pedig annyival többet, amennyi az előbb megállapított legalsó folyadékszín alá való | káros sülyedését a cefrének a derítés vége ; felé megakadályozza. Ama káros hatás, melyet az eddig használatos kádak szilárd fenekének sörlé lefolyató-nyílásai okoztak, gyöngíthető azáltal, hogy az egyes nyílásoknak megfelelő hatásterületeket lehetőleg kicsinyeknek és egyenlő nagyoknak választjuk, a nyílásokat hatásterületük közepén helyezzük el és a derítőcsapokat úgy állítjuk be, hogy belőlük legalább közelítőleg egyenlő folyadékmennyiség folyjék le. Ha pedig a derítőkád szilárd fenekének olyan alakot adunk, hogy a szűiőfenéken átszűrt folyadék, mely ezen utóbbi fenék és a kád szilárd feneke között közelítőleg vízszintes irányban folyik, sebességét állandóan megtartsa, úgy a szűrőfenék alatti nyomásviszonyok is állandók maradnak és ennek folytán a folyadéknak lefelé sülyedése is minden részében egyenlő sebességgel történik, ezzel azonban az egyes törkölyrészecskék káros összeállása is meggátoltatik. Legegyszerűbhen alakulnak a viszonyok, ha a szilárd kádfenéknek, melyen csak egy kifolyatónyílás van, erre vonat-