40608. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a gázbevezetésének önműködő szabályozására folyadékhevítőknél

sen zárva van és így a folyadékvezeték teljesen zárva tartatik, minek következtében a folyadékszelep már a legcsekélyebb folyadékkibocsátásnál megemelkedik és a gáz,szelepet megnyitja. A gázszelepnek emelkedési magassága azon esetben, ha a folyadékszelepet túlfödéssel bíró tolattyúként foganatosítjuk, már kis folyadékmennyiségnek kibocsátásánál is tetemes, mivel a folyadéksaelep csak a túlfödésnek megfelelő emelkedési magasság után kezd nyitódni, míg a gázszelep ekkor már jelentékeny mértékben nyitva van. Ezen oknál fogva a gázszelep már csekély menynyiségű folyadék kibocsátásánál is teljes biztonsággal nyittatik. Fokozódó folyadékkibocsátásnál pedig a folyadékszelep könynyen nyitódik tovább, mivel ezen mozgás ellenében csak a folyadéksaelep és vele összekötött részeinek súlya, továbbá csak csekély rugóerő hat. A találmány tárgyát képező szerkezet tehát az előbb említett ismeretes szerkezettel szemben azon előnynyel bír, hogy kisebb-nagyobb folyadékmennyiségeket lehet tetszőleges tág határok között tetemes nyomásveszteség nélkül kibocsátani és emellett a gázszelep mindig biztosan nyílik. Ismeretes még gázszelepnyitóknál olyan szerkezet is, melynél a folyadék egy, a gázszeleppel összekötött mindkét oldalán a folyadéknyomással terhelt* dugattyút emel meg, mely oldalas kibocsátó nyílásokkal ellátott hengeres vezetékben mozog. Ezen szerkezetnek oly változata is ismeretes, melynél az említett hengeres vezeték csavarmenetekkel van ellátva és a dugattyú ezen csavarmeneteken föl- és lecsavarodó süveg gyanánt van kiképezve. Az ily szerkezeteknél azonban könnyen üzemzavarok állanak be azáltal, hogy a hengeres vezeték és dugattyú' közé a folyadék homokszemeket, rostokat, 111. más tisztátalanságokat sodor, melyeknek lerakódása folytán a dugattyú gyakran fölső helyzetében megakad. Ezen esetben a gáz a kibocsátó csap elzárása után is tovább ég és a folyadékhevítő készüléknek tartalmát rövid idő alatt gőzösíti, ami egyéb károkon kívül azon hátránnyal is jár, hogy a kibocsátó csapok megérintése megégetés veszélyével jár. A találmány tárgyát képező szerkezetnél ezen hátrányok is be vannak szüntetve, mivel annak helyes működését a folyadék által tovasodort homokszemek, rostok stb. nem, befolyásolhatják. Mindezeket összefoglalva, a találmány szerinti szerkezet az ismert szerkezetekkel szemben azáltal tűnik ki, hogy három oly tulajdonsággal bír, melyek azt különösen központi vízelosztók számára teszik alkalmassá, t. i. először lehetővé teszi, hogy a kibocsátandó víz mennyiségét tág határok között változtassuk, másodszor kellő ellenállással bír nagy vízvezetéki nyomásokkal szemben és harmadszor érzéketlen a víz által tovaragadott tisztátalan ságok iránt. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező szerkezet két foganatosítás! alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a szerkezetnek metszete a 3. ábrának A—B vonala szerint; a 2. ábra metszet a 3. ábrának C—D vonala szerint; a 3. ábra metszet a 2. ábrának E—F vonala szerint; a 4. ábra egy másik foganatosítási alaknak függélyes metszete. A gáz,szelepnyitónak (1) házában (1. ábra) a membrán módjára működő (2) rúgósaelence van elrendezve, mely az (1) házat a két (3) és (4) kamrára osztja. A (2) rúg'ószelence alján elhelyezett és annak összenyomásánál vagy kiterjeszkedésénél megfelelően mozg'ó (5) lemezre magában véve ismert módon egy folyadékszelep van szerelve, mely a jelen esetben a (6) dugatytyús tolattyú gyanánt van kiképezve, mely a (3) kamrába nyúlik és fölül a (4) kamrába nyúló (7) toldattal bír. Az (1) háznak (3) kamrájába a folyadék fővezetékével összekötött (8) bebocsátó csőtoldat és a folyadékihevítővel összekötött (9) kibocsátó csőtoldat torkollik; utóbbi a (6) dugattyús tolattyú által rendesen zárva tartatik és csak ennek fölfelé mozgásakor nyittatik.