40608. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a gázbevezetésének önműködő szabályozására folyadékhevítőknél

- 3 — A (6) dugattyús tolattyúban a (10) csatorna van kiképezve, inely a (9) csőtoldatot állandóan összeköti az (1) ház (4) kamrájával. A (7) toldat fölső végén a (11) furat van elrendezve' (2. ábra), melybe a" (12) forgástengelyre (3. ábra) erősített (13) kar nyúlik. A (12) tengely az (1) házból kinyúló végén a (14) emeltyűt hordja, mely a (15) görgő útján a (16) gázszeleppel (1. ábra) összekötött (17) pecekrehat. Ezen elrendezés folytán a (6) dugattyús tolattyúnak a (9) csőtoldat nyitása céljár bői történő fölfelé mozgásánál a (16) gázszelep a (13) és (14) karok elforgatása következtében megnyílik. A leírt szerkezet működése a következő: Midőn a folyadékhevítőnek kibocsátó csapjai zárva vannak, a két (3) és (4) kamrában egyenlő nyomás uralkodik és a (6) dugattyús tolattyú az 1. és 2. ábrákban föltüntetett helyzetet foglalja el, melynél a (9) csőtoldat és a (16) gázszelep zárva van. Mihelyt a hevítőből és így a (9) toldatból folyadékot bocsátunk ki, mindenekelőtt a (10) csatornán keresztül a (4) kamra ürül ki, minek folytán a (2) rúgószelence két oldalán nyomáskülönböz:t keletkezik, amennyiben a (3) kamrában nagyobb lesz a nyomás, mint a (4) kamrában. Ennek a nyomáskülönbözet következtében a (2) rúgósaelencie összenyomódik és a (6) dugattyús tolattyú megemelkedik, amikor is a (9) csőtoldat nyílása szabaddá válik úgy, hogy a folyadék a (8) bebocsátó toldatból a (9) kibocsátó toldaton át a hevítőbe áramolhat. A (6) dugattyús tolattyúnak fölfelé mozgásakor a (16) gázszelep is megnyílik és a kiáramló gáz egy megfelelő gyújtó lángon meggyúladvá, fölhevíti a hevítőn átáramló folyadékot. A (6) dugattyús tolattyú a (9) toldatot az 1. ábrában látható módon bizonyos túlfödéssel zárja, minek következtében a gázszelep már bizonyos darabbal meg van emelve, amikor a (6) dugattyús tolattyú a kibocsátó csőtoldat nyílását még csak nyitni kezdi. A gázszelep tehát már csekély folyadékmennyiség kibocsátásánál kellően megnyílik. A folyadékkibocsátás növekedésénél a (6) dugattyús tolattyú könynyen emelkedik tovább, mivel ezen fölfelé mozgásának más ellenállás, mint a (6) tolattyúnak a (13 14) karoknak és a (16) gázszelepnek súlya, valamint arúgószelencének rúgőereje nem; áll ellent. Ha a folyadéknak a hevítőből való kibocsátását beszüntetjük, akkor a nyomás a két (3) és (4) kamrában kiegyenlítődik és a (6) dugattyús tolattyú az 1. és 2. ábrában föltüntetett normális'helyzetbe tér vissza. Azáltal, hogy a (4) kamra a (9) kibocsátó csőtoldattal van összekötve, a (2) rúgószelence magában véve ismert módon teheim entesíttet-ik, minek folytán az igen nagy nyomásnak is jól ellenáll. A (6) tolattyú, mely több, mint kerületének fele részében szabadon fekszik, vagyis nem érintkezik a (9) csőtoldat belső határfölületével és mely a minden irányban elmozdítható (2) rúgószeleneéhez van erősítve, nem ékelődhetik be a folyadék által tovaragadott tisztátalanságok folytán, mivel oldalt kitérhet, ha homok vagy más idegen test jut a tolattyú kerülete és a (9) csőtoldat határfölülete közé. A (6) dugattyús tolattyú kör-, négyszög-, vagy tetszőleges más alakú harántmetszettel bírhat; a (2) rúgószelence helyett membránt vagy más hasonló hatású szerkezeti elemet lehet elrendezni; a (2) rúgószelencét, ill. ezt helyettesítő szerkezeti elemet a (9) csőtoldat nyílása előtt mozgó (6) dugattyús tolattyú helyett más alkalmas szeleppel is lehet összekötni. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alak abban különbözik az 1—3. ábrák szerinti foganatosítási alaktól, hogy a (6) dugattyús tolattyú a belső csatorna nélkül, tehát tömören van szerkesztve, a (4) kamrát pedig a (9) csőtoldattal egy külön (18) cső köti össze. A működés különben ugyanolyan, mint az előzőkben leírt foganatosítási alaknál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet a gázbevezetésnek önműködő Fzabályozására folyadékhevítőknél, melyeknél a gáiszelep egy, mindkét olda-