40565. lajstromszámú szabadalom • Javítások vasúti fékeken

5. és 6. ábra a javításnak önműködő vá- | kuumféknél való alkalmazását mutatja; a 7. ábra ezen elrendezés egy másik kiviteli alakját ábrázolja. Mint azt ajz 1., 2. és 3. ábra mutatja, a készülék lényegében a tulajdonképeni (1) fékhengerből áll, melyben (2) dugattyú mozog. Ezen dugattyú (3) bőrtömítő gyűrűvel, vagy más hasonló légmentes tömítéssel van ellátva. Ha a dugattyú mindkét oldalára ugyanazon nyomás hat> akkor a dugattyú a rajzon föltűnt 3 tstt nyugalmi helyzetben tartatik és pedig a dugattyú (5) lemezére (1. és 2. ábra) vagy magára a dugattyúra ható (3. ábra) (4) rúgó által. A dugattyú hátsó oldala (6) légtartánynyal áll közvetlen kapcsolatban, mely a körülményekhez képest rendezhető el. Ezen tartány a hengerrel egy darabot képezhet (1. és 2. ábra), vagy pedig különálló tartányt képezhet, mint a 3. ábra mutatja. Az utóbbi esetben a tartányt egy megfeleld alakú (7) cső köti össze a hengerrel. A fővezeték nyomó levegője (8) toldatnál lép be, és pedig részben közvetlenül az (1) hengerbe, a dugattyú mellső oldalára, másrészt szelep, közvetítésével a. (6) segédtar tányba, a dugattyú másik oldalára halad. Az említett szelep közönséges viszszacsapószelepből állhat, mely (9) golyó alakjával bírhat, mely az áttört (10) szelepfészken ül. Föltéve, hogy a fővezeték nem tápláltatik (azaz, ha a mozdonyon lévő csap a fővezetékben nem állít elő állítást), akkor megtörténhetik, hogy egy csekély légveszteség áll be, például a (11) tömítőszelence tömítetlensége folytán, ami a fék nem szándékolt fokozatos meghúzását eredményezi. Ezen hátrány elkerülésére a dugattyú két oldala egy csekély keresztmetszetű csatormán át közlekedik a dugattyú nyugatod helyzetében. Ezen közlekedés igen egyszerű módon, például a henger falás áthaladó (12) nyílás segélyével (1. ábra) hozható létre, mely nyílás a (6) segédtartányt az (1) hengerrel, kevéssel a dugattyú nyugalmi helyzete előtt összeköti Ejsen nyílás elegendő nagy | keresztmetszettel bír arra, hogy a dugatytyú két oldalára ható nyomásokat egyensúlyban tartsa, ha csekély légveszteségek egyenlítendők ki. Azonban a nyílás nem elég nagy, ha a fővezetékben a nyomás a mozdonyon lévő szelep működtetése vagy más ok folytán hirtelen csökken. Ezen esetben a dugattyú nyugalma helyzetéből kimozog és a (12) nyílást elzárja. Ezen közlekedés azonban kettős szeleppel is létrehozható, mint azt a 2. és 3. ábra mutatja. Mint az a rajzon látható, ezen kettős szelep (9) golyós szelepből áll, mely (13) szeleppel van kombinálva; utóbbi önsúlya vagy (14) rúgó által szelepfészkére szoríttatik. A fővezeték nyomólevegője a (9) szelep alá vezettetik, miáltal a (9) golyó fölemeltetik, a nyomólevegő a (15) vezetékbe hatol és. a (13) szelep közvetítésével a (6) segédtartányba és így a dugattyú hátsó fölületébez lép. Másrészt a nyomólevegő, mint föntebb jeleztük, a (2) dugatytyú mellső oldalához is hozzálép úgy, hogy a dugattyú mindkét oldalára ugyanazon nyomás hat és így a dugattyú a (4) rúgó által nyugalmi helyzetében tartatik. Ezen helyzetben a dugattyú közvetlenül (3. ábra), vagy közvetve a (16) csavaranya segélyével (2. ábra), a (18) darabbal összekötött (17) csapra hat, mely a (13) szelepet fészkétől távol tartja. Ezen esetben a dugattyú két oldala közötti nyomáskiegyenlítést létrehozó közlekedés a (9) szelepet megkerülő (19) nyílás által (2. ábra), vagy egy egyszerű (20) horony által biztosíttatik, mely a (9) szelep fészkén van kiképezve. Ha a fék meghúzandó, akkor a fővezeben érezhető nyomáscsökkenést állítunk elő úgy, hogy a (19) nyílás vagy (20) horony a dugattyú két oldala között az egyensúlyt nem képes helyreállítani. Mihelyt a dugattyú ezáltal nyugalmi helyzetéből kimozgott, a (13) szelep fészkére ül, miáltal a dugattyú két oldala között minden közlekedés megszakíttatik. Ezen pillanattól kezdve a (19) nyílás vagy (20) horony a dugattyú két oldalára ható nyomásokat már nem egyenlíti ki és ekkor tet-