40557. lajstromszámú szabadalom • Forgómótor vagy szivattyú

és a kúpos görgőkkel ellátott (28) emel­tyűk érintkezési pontja a gép fél fordu­latának minden pontjában változik. A {28) emeltyű által kifejtett nyomás a (24) du­gattyúra ható nyomástól és a (28) emel­tyű belső karjának hosszától függ. A du­gattyúra ható belső nyomás azonban egy meghatározott törvényt követ úgy, hogy tehát a belső kar hossza a gép félfordula­tának minden pontja részére meghatároz­ható, ha azon föltételhez tartjuk magun­kat, hogy a belső és a külső nyomásnak minden pillanatban egyenlőnek kell lennie. Ha tehát az érintkezési pontokat ezen szempontok figyelembe vételével határoz­zuk meg, akkor a (26) kúpon két (34) és (35) görbét (6. ábra) kapunk, melyek a (26) kúp és a (28) emeltyűk érintkezési pontjait képezik. A (26) kúpot ezen gör­bék mentén egy-egy léccel látjuk el. A ' kü'ső nyomást azonban valamivel nagyobbra szabjuk meg, és pedig annyival nagyobbra, mint amennyi a hengervégek tömítésének biztosítására szükséges. A gép átkormányozható, mindkét irányban futhat, A gőz a (36) bevezető­esövön át lép be, a köpenyben szétoszlik, hogy a (37) beeresztőszelepekhez kerül­jön. A n égy (37) szelep közül a mozgás­iránynak megfelelően kettő működik és pe­dig az átmérő irányában szemben fekvő szelep, míg a másik két szelep nyugalom­ban marad. A szelepeket a (12) lendítő ke­rék vezérli, melyen e célra két szemben fekvő (39) kiugrás (1., 9. és 10. ábra) van elrendezve. A (39) kiugrások hossza az expanzió periódusának felel meg. A kiug­rások azáltal nyitják a szelepeket, hogy az utóbbiakon elrendezett emeltyűkre nyomást fejtenek ki. A nem működő szelepek rúdja befelé állíttatik (9. ábra) úgy, hogy a (39) kiugrások pályáján kívül kerül. A belépő gőz először teljes nyomásával és azután expanzió által hat a dugattyúkat képező (6) toldatokra és a (2) hengert forgásba hozza. A kipuffogás a (40) hasítékokon, vagy nyílásokon (1., 3. és 4. ábra) át tör­ténik, melyek közül kettő, — melyek az átmérő irányában szemben fekszenek — a mozgás egyik iránya mellett nem hasz­náltatik és (41) tolattyúkkal (1. és 4. ábra) elzárható; a to'lattyúk (42) fogantyú se­gélyével átállíthatok. A gőz a mindenkor nyitott két (40) hasítékon át a kipuffogó­kamrán és a (44) kipuffogócsövön (3. és 4. ábra) áthaladva, a szabadba távozik. A gép forgásirányának megváltoztatásánál a (26) kúp forgásirányát is meg kellene vál­toztatni. Ha föltételezzük, hogy a (26) kúp egy bizonyos forgásirány mellett a (3) tengellyel együtt forog, akkor ezen irány mellett ezáltal kapjuk a (22) födélre ki­fejtendő túlnyomást. Ha azonban a gép for­gásirányát megváltoztatjuk, akkor, amint az könnyen érthető, a (34 35) görbéket a szimmetriavonal körül 180°-kal a 6. áb­rán pontozott vonalakkal rajzolt helyze­tekbe kellene forgatni, azaz a gép forgás­irányának megváltoztatása pillanatában a pontozottan rajzolt görbéknek kell műkö­désre kerülniök, hogy az említett hatást kapjuk. Ezen hatást azonban akkor is létrehoz­hatjuk, ha egy félfordulat kezdetén, tehát, amikor a (28) emeltyűk a (34 35) gör­bék kezdőpontjait érik, a (26) kúp for­gásirányát megváltoztatjuk és pedig oly módon, hogy a (26) kúp ugyanazon szög­sebességgel fut, mint a (3) tengely, azon­ban utóbbival ellentétes irányban. Ennek lehetővé tételére a (3) tengely végére a (45) tárcsa (1. és 2. ábra) van fölékelve, míg e tárcsa mellett a (46) fogaskerék van a tengelyre föltolva. A (3) tengelyre továbbá a (47) fogaskerék van fölékelve, mely a köpeny külső helytálló födelén el­rendezett kettős-, illetve lépcsős (48) fo­gaskerekeket (1. és 5. ábra) forgatja. En­nek folytán tehát a (46) fogaskerék a (3) tengellyel ellentétes irányban forgat­tatik. A fogak számát, illetve az áttételt oly módon választjuk, hogy a (46) fogas­kerék ugyanazon szögsebességgel forog, mint a (3) tengely. A (26) kúp a csukló­san megerősített (49) kilincs segélyével a szükséghez képest a (45) tárcsával vagy a (46) fogaskerékkel kapcsolható. A (49) kilincs a (26) kúpnak pontosan azon he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom