40488. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázoknak keverésére és továbbítására gázbeömlés szabályozására
— 3 -gáz- és légbeömléBi (10, 11) nyílások harántmetszete a szükséglethez illeszkednek azáltal, hogy a (3) térbe az üreges (12) tolattyú van elrendezve, melynek köpenye a szabályozó (lOx és llx) beömlési nyílásokkal van ellátva és melynek ürege a (4) szívóvezetékkel össze van kötve. A (12) tolattyúnak (13) feneke alatt a (14) vezeték betorkollik a (3) tokba, mely vezeték a (6) nyomóvezetékből ágazik el. A (13) fenék a (4) szívó-és a (6) nyomóteret egymástói elválasztja. Ha a tápvezetékben a nyomás a rendes nyomásnál nagyobb leaz, a túlnyomás egyrészt a (14) vezetéksii át a (12) beömlési szabályozóhoz, másrészt a (8) keringési vezetékbe annak (9) keringési szabályozójához továbbít tátik. A túlnyomás mind a két szabályozóra egyszerre és egymástól függetle^ ^ nül hat be. A két szabályozónak együttműködése már most a (12) tolattyúnak állását és evvel a beömlési nyílások harántmetszeteit is megállapítja, illetve a szívótérben a nyomást állandó nagyságon tartja meg. A (9) szabályozó a részleges viszaáramlás folytán első sorban a szívott mennyiségeket változtatja meg, melyek a szívó nyomás keletkezésére mérvadók. A szívótérben uralkodó, a légkörinél kisebb nyomás azonban nemcsak a szívott mennyiségektől, hanem, mint föntebb említettük, a beömlési nyílások harántmetszeteitől is függ. A (12) tolattyú már most a (3) térben szabadon lebegve tartatik, amennyiben reá úgy a szívótérben uralkodó nyomás, mint a tápvezeték nyomása is hat. De a tolattyúra ható eme két befolyás nem oly irányú, hogy azok a szívónyomás csökkenésénél a beömlési harántmetszeteket növelni vagy pedig a szívónyomás növekedésénél csökkenteni igyekeznének. Ellenkezőleg a (12) tolattyúra a szívóhatással szemben a (14) nyomóvezeték hat. Ha ugyanis a nyomóvezetékben túlnyomás áll elő,'akkor a szállított mennyiségeket csökkenteni kell és ezért a beömlési harántmetszeteket ia csökkenteni kellene. A túlnyomás azonban fölemeli a (.12) tolattyút és a beömlési nyílásokat megnagyobbítja, de mivel evvel egyidejűleg a (9) szabályozó elállításával és az (1) keringési vezeték hatása folytán a szívott mennyiségek is csökkennek, a szívónyomás nő, mely a tápvezeték nyomásának hatását kiegyenlíti, megsemmisíti vagy túlhaladja. A két szabályozónak ezen együtthatásából következik, hogy a (12) tolattyúnak eltolása lassan, folytonosan és a tápvezeték nyomásváltozásainak behatása alatt történik úgy, hogy mindig csak a tápvezetéknek túlnyomása (vagyis csak a rendes nyomásnál nagyobb nyomása) érvényesül a szívónyomással szemben. E hatás folytán a (12) tolattyút igen kicsinyre és könnyen járásúra lehet szerkeszteni, mert nem kell arra ügyelni, hogy a beállítás állandóságát a tolattyúnak pontos és tömített vezetése által érjük el. Sőt egy kevés tömítetlenség nem is volna hátrányos, mert csak abban nyilvánulna, hogy a szívókészülék a (14) vezetékből is szívna egy kevés keveréket, minek azonban az üzemre nézve semmi káros befolyása sincsen. A (12) tolattyú azonfölül a tápvezetékben uralkodó rendes nyomáshoz képest célszerűen oly súlyosra készül, hogy a (4) szívótérben uralkodó, a légkörihez viszonyított nyomáskülönbség lehetőleg kicsiny és csak oly nagy legyen, hogy a (10 és 11) beömlési nyílások nyitásánál a gáz a (11) nyíláson át biztosan megszívassék és ne ömölhessék ki a (10) nyíláson át. Ezt éppen a szívóáram eleven ereje által akadályozzuk meg. Egyébként az üzemre nézve természetesen fontos, hogy a. tolattyú elmozgatására szolgáló munka lehetőleg kis túlnyomás mellett lehetőleg kicsiny is legyen. A (12) tolattyú helyett természetesen bármely más, a beömlési nyílásokat szabályozó, közös vagy elkülönített zárótesttel bíró szerkezetelemek (csapok stb.) is lehetnek elrendezve. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a beömlés szabályozására elkülönített, a (2) gázvezetékbe és az (1) légvezetékbe iktatott (15, 16) zárószerkezetelemek (csapok vagy más hasonlók) vannak elrendezve és a két gáznak keverését a (17) szívóvezetékben az ehhez kapcsolt, de föl nem tüntetett szívókészülék végzi. A (19) dugattyú a (20) rúd segélyével a