40488. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázoknak keverésére és továbbítására gázbeömlés szabályozására

(15 és 16) csapokkal csuklósan van össze­kötve és az alatta levő (21) tér a (22) nyí­lás útján a tápvezetéknek egy föl nem tün­tetetett elágazásánál közlekedik, mikor is a (19) dugattyú ép úgy elválasztja a tápve­zetékkel kapcsolt nyomóteret a szívótértől, mint a fönt leírt foganatosítási alaknál a (12) tolattyú, csakhogy a (19) szabályozó teste nem zárja el egyszersmind a beöm­lési nyílásokat is, mivel a (15 és 16) beöm­lési elemek a könnyebb hozzáférhetés és beigazíthatás céljából a (18) hengeren kívül vannak elrendezve. A beömlési harántmet­szeteknek növelése és csökkentése különben ugyanúgy történik, mint az előbbi fogana­tosítási alaknál. A 3. és 4. ábrák a beömlési szabályozó­nak másik két foganatosítási alakját tüntetik föl. Mind e két esetben a szabályozó a (24) tolattyúból és a (26) tokban elrendezett (27) feszültségnélküli membránból áll, mely ré­részeket a rudazat mereven, illetve kény­szermozgásúan köti össze. Ezen esetekben tehát a (27) membrán választja el a (28) szívóteret a (30) nyomótértől, amikor is a szívótérhez a (29) szívóvezeték van kap­csolva. míg a nyomótér a (31) toldat útján a vezetékkel közlekedik. A készülék épúgy működik, mint az 1. ábrában leírt szerkezet. A 3. és 4. ábrákban föltüntetett fogana­tosításnak még egy szerkezeiről kellett gon­doskodni, mely a gáz-légkeveréket állandó­nak tartsa meg. A beömlési nyílások haránt­metszeteinek változtatásával ugyanis a be­ömlési nyílásoknál bizonyos ellenállásválto­zások is következnek be, mivel különböző fajsúlyú gázoknál, pl. levegőnél és gáznál, az ellenállások nem változnak a beömlési harántmetszetekkel arányosan. Hogy ezen egyenlőtlenségeket kiküszöböljük, a beöm­lési szabályozónak fönt leírt eltolásán kívül a beömlési harántmetszeteknek még egy másik eltolódásáról is kell gondoskodnunk, mely a beömlési harántmetszeteknek első, arányos éltolásával kényszerniozgásuan függ össze és pedig úgy, hogy közben egyes vagy az összes harántmetszetek oly értelmű addicionális eltolódást kapnak, hogy minden egyes, az első arányos eltolódás folytán be­következő állásában azok a hibák kiegyen­lítődjenek. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál e célból a (24) tolattyúnak két (23 és 23a) beömlési nyílása nem egybevágó, hanem a (23) nyílás (a 3a. ábrában a tolattyú­palást lefejtésében látható módon) ferde élek­kel bír úgy, hogy az egyik nyílás a tolaty­tyúnak .eltolódásánál, a mozgás iránya sze­rint harántirányban gyorsabban nő, illetve csökken, mint. a másik. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (32) tolattyúnak külön eltolódása azáltal történik, hogy az a (27) membránnal tengelye körül elforgathatóan van össze­kötve. A (32) tolattyú tengelyirányú eltoló­dása közben a (33) ferde vezeték következ­tében egyszersmind tengelye körül el is, fordul, miáltal a (34, 35) beömlési nyílások a tolattyúnak a gáz és levegő számára szolgáló nyílásaihoz képest harántirányban eltolódnak. A (32) tolattyúnak föl- és lejá­rásánál az arányos eltolódás függélyes irány­ban, az addicionális pedig harántirányban történik és ezáltal hasonlóan a 3. ábrában leírt módhoz az arányos eltolódás által oko­zott hibák kiegyenlíthetők, amennyiben a beömléii harántmetszeteket a harántirányú eltolás segélyével különbözőképen változtat­juk. Ezen addicionális eltolás foganatosítása természetesen különböző lehet, mint ahogy a beömlési szabályozót is egyes részleteiben még sokféleképen lehet változtatni. A kö­zös tolattyú, illetve elzáró szerkezetelem helyett két elkülönített záróelemet lehet alkalmazni, azonfölül két elkülönített beál­lító szerkezetelemről is lehetne gondoskodni, a dugattyú3 tolattyú helyett sík tolattyút, csapokat, szelepeket vagy bármely más el­záró elemet lehetne használni. Csak az a fontos, hogy a tápvezeték túlnyomása az említett módon hasson a beömlési haránt­metszetek változtatására. A szabályozónak ily beállítását oly helyen is alkalmazhatjuk amelyen a levegőt és a gázt egy szabályozott vagy állandó forgási számmal működő szívókészülék (ventilátor stb.) a keringési vezeték közbeiktatása nél­kül szívja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom