40488. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázoknak keverésére és továbbítására gázbeömlés szabályozására

nyökkel bír. A beömlés szabályozása tökéletesebb és érzékenyebb, azután az egész üzemnek szabályozása, beállítása és kezelhetősége jobb és az átváltó szerkezetek egyszerűbbek. A beömlés szabályozásának nagyobb érzékenysége mindenekelőtt onnan ered, hogy a beömlési szabályozó mindig a szívónyomás és a tápvezetékben levő nyomás közötti mindenkori nyomáskülönbségnek hatása alatt áll. A beömlési szabályozó, mely rendesen dugattyús tolattyú a súrlódás csökkentése céljából kisebb átmérőjű is lehet úgy, hogy ezáltal is növelhető az érzékenysége. Emellett a dugattyús tolattyú lehetőleg telt, tömör lehet. Az érzékenységet még az is fokozza, hogy teljes tömítés szükségtelen. Még ha kis mennyiségek át is ömölnének a beömlési szabályozón át a nyomásvezetékből a szívóvezetékbe, akkor is ez a körülmény az üzemet alig befolyásolhatná. Elesnek ama egyenlőtlenségek és ingadozások is, melyek különben a két szabályozó egymásután való működése folytán bekövetkeznek. A tápvezetékben bekövetkező nyomásváltozás abban a pillanatban, melyben a keringési szabályozóra hat, oly hatást gyakorol a beömlési szabályozóra, hogy a szívóvezeték nyomásának hatását ez utóbbi szabályozóra részben megsemmisíti, azaz bizonyos ellenerőt létesít, mely jó eszköznek mutatkozik a szabadon lebegő dugattyú állandó beállítására és rezgésének meggátlására. Ezen hatás folytán a szabályozó szerkezetelemet (tolattyút, csapot stb.) lehetőleg könnyen járóan lehet foganatosítani. Ezen új elrendezés következtében továbbá a szívóvezetéknek a légkörihez viszonyított nyomáskülönbségét is lehetőleg kicsinyre lehet választani, amennyiben ennek csak oly kicsinynek kell lennie, hogy szívás közben a gáznak a légnyíláson át való kiáramlását megakadályozza. A mellékelt rajzban a berendezésnek több foganatosítási alakja van példaképen föltüntetve. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a gáz és levegő részére közös beömlési Szabályozó van elrendezve, a 2. ábrában a levegő és gáz részére külön elzárószerkezetelemek vannak alkalmazva, a 3. 3a. és 4. ábrák a beömlési szabályozónak ismét más foganatosítási alakjait tüntetik föl. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a légbevezetés (l)-nél, a gázbevezetés pedig (2)-nél történik. A lég- és gázvezetékek a közös szívó, illetve keverési (3) térbe torkolnak, honnan a keveréket az . (5) szívókészülék a (4) szívóvezetéken át kiszívja. A keverék azután a (6) nyomóvezetékbe jut, mely az ismert módon a fogyasztási helyekhez osztja szét. A (2) gázvezetékbe célszerű az ismert szerkezetű (7) nyomáskiegyenlítőt közbeiktatni. A (4) szívóvezeték és a (6) nyomóvezeték ismert módon még az úgynevezett (8) keringési vezetékkel is van összekötve, melybe a (9) keringési szabályozó van közbeiktatva. Ez a keringési szabályozó (a jelen esetben egy harangszabályozó) a tápvezeték nyomásának hatása alatt áll és a tápvezeték túlnyomásakor összeköttetést létesít a szívó- és a nyomóvezeték között úgy, hogy a keverékből kisebb-nagyobb mennyiség visszaszivatik. Hogy a szívókészülék szívása folytán keletkezett gáz-légkeverék állandóan egyenlő összetételű legyen, arra csak az szükséges, hogy a szívótérben a légkörihez viszonyított nyomáskülönbség állandó maradjon. Ezért az itt tekintbe jövő szívókészülékeknél a beömlési szabályozót rendezzük el, mely a beömlési harántmetszeteket önműködően változtatja és pedig akként, hogy a beömlési, nyílások nőnek, ha fokozott fogyasztásnál a szívott mennyiségek is nőnek és ellenkező esetben a fogyasztás csökkenésénél kisebbednek. Ezáltal elérjük azt, hogy a szívótérben a nyomás majdnem változatlan marad. Mert ha e nyomás változnék, "előfordulhatna, hogy nagyon sok vagy nagyon kevés gáz szívatnék be. A vákuum kisebbedésénél a gáz beáramlása nagyobb lenne, mint a levegőég mert könnyebb és esetleg nyomás alatt is áll, míg a vákuum növekedésénél ennek ellenkezője következnék be. A (3) térbe beszívott gáznak és légnek mennyisége azáltal szabályoztatik, hogy a