40274. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel dolgozó dugattyús gép
az (l4) keverőnyílásokon át beáramlik (1. a 8. ábra jobboldalát), miközben a gáz számos, nagy (egész 150 m. sek.) sebességgel áramló sugárrá oszlik és a kinyílt (1) levegőszelep körül keletkező hézagon egyidejűleg kiáramló levegővel egyenletes, benső éghető keveréket alkot. Mikor a (g) orsót az (y) vezérrúd visszafelé forgatja (elzárja), a keverék képződése megszűnik és a gáz maradványa a (p) dugattyú által képezett (g) henger fölső részéből az alsóba áramlik át. A leírt berendezés részleteit, a levegőhenger vízhütését, a forgatható (g) orsó kenését, egyes tömítéseket stb. a rajzon nem ábrázoltuk. A gázgép és az elégésszabályozó most leírt foganatosítási alakjánál a gép körfolyama némileg eltér a petroleumgépétői. Ha a két gép hengereinek mérete ugyanaz, a beszívatott levegő térfogata a gázgépnél a petroleumgépnél beszívatott levegőének csak mintegy 50%"i l , minthogy az (L) levegőhenger csak egyszerű hatású, de a kisebb kompresszió miatt jobb hatásfokú. A levegőhengerben a kisebb kompressziót az idézi elő, hogy az égetőhengerben az egész töltésnek csak egy részét, a levegőt komprimáljuk, minek következtében a kompresszió szakasz kezdeti nyomása, vagyis az a nyomás, mely alatt az öblítés történik, kisebb fog lenni. A kisebb öblítőnyomás azt követeli meg, hogy az (E) expanzióhenger admissziószaka hoszszabb legyen, mint pl. az a elősietési szög nagyobbításával (a—50 egészen 55°) érhetünk el. Minthogy a levegő mennyisége kisebb, mint a petroleumgépnél, a gép specifikus teljesítménye is kisebb, de azért a teljesítmény csökkenése a levegőmennyiség csökkenésével egyenes arányban nincs, mert a gázgép levegőszükséglete kisebb. A kompaundelrendezés következtében a gázgépnél is nagyobb specifikus teljesítményt érünk el kisebb dugattyúnyomásnál, mint akár egyszerű expanzióval dolgozó kétütemű gépeknél. A leirt olaj- és gázgép előnyei a következők : 1. a gép specifikus teljesítménye jóval nagyobb, szerkezete pedig jóval tömörebb, mint a négy- vagy kétütemű gázgépé vagy közönséges gőzgépé; 2. a gép thermikus hatásfoka nem kisebb, mint a modern leggazdaságosabb belső elégéssel dolgozó motoroké, terhelésváltozásnál pedig csak igen kis mértékben változik ; 3. az elégés önműködően szabályozódik a legkülönbözőbb üzemviszonyoknak megfelelően és teljesen meghatározott dugattyúnyomásokuál a legkedvezőbb viszonyok között történik ; 4. a gép fordulatszámának változtatása, átkormányzása és indítása teljes terhelés alatt is biztosan végezhető; 5. súlya csekély, az expanzió- és levegőhenger szerkezete egyszerű és könnyű, az elégetőhenger méretei aránylag csekélyek, minek következtében beszerzési költségei más motorokénál jóval kisebbek. Eme tulajdonságok a gépnek bárminő alkalmazási módjánál igen előnyösek és a legkülönbözőbb alkalmazást engedik meg. Kisebb, át nem kormányozható petroleumgépek, melyek teljesítménye 50—200 effektív lóerő, a 10. ábra szerint egyszerű hatású, kéthengeres gépek gyanánt is szerkeszthetők. Az ekkor alkalmazható egyszerűsítések lényegükben a következők : A jobb, levegőt expandáltató henger gyanánt szereplő hengerhez tartozó forgattyú a (V) elégetőhenger forgattyújával szemben szöggel siet elő. Itt az elégetőhenger öblítése csakis annak következtében történik meg, hogy az expanzióhenger a gázokat leszívja, a levegőbevezetés a 10. ábra szerint egy fölső (bl) szelepen át történik és az (L) és (V) henger között egy (d) fölvevő válik szükségessé. A (V) elégetőhenger egyszerű hatású, az (r) elégésszabályozó a (V) elégetőhengeren központosán van elrenrezve és (q) csőcsonkja a gyűrűalaku (e) öblítőszelep szelepülésébe van beépítve, a szelep eme foganatosítási alakja biztosítja, hogy az öblítés elég alaposan történik. Az elégetőhenger födelének és szelepülésének szokásos hűtőberendezését a rajz egyszerűsítése céljából elhagytuk.
