40274. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel dolgozó dugattyús gép

— 8 -A 11. ábrán eme foganatosítás! alaknak továbbképzése négyhengeres átkormányozható géppé van ábrázolva, a két középső (V) elégetőhengernek közös dugattyúja és közös, két hajtórúddal kapcsolt forgattyúja van, az (E) és (L) hengerek szelepházai elől fekszenek. Nagyobb, át nem kormányozható, 250 — 3500 effektív lóerejű gépnél az (E) és (L) hengerek tandem elrendezésben alkalmazhatók a 12. ábrán látható módon. Ekkor a váltószelepek elmaradnak, az expanzió- és levegőhengerek pedig annak következtében, hogy mindig csak egy és ugyanannak a célnak szolgálnak, ennek megfelelően és egymástól eltérően képezhetők ki. Kerekes hajónál alkalmazott gép legelőnyösebben ferdén álló ikergép gyanánt képezhető ki, de a fekvő elrendezés sincs kizárva. Ferdén álló gépeket igen előnyösen lehet egymással a 13. ábra szerint kapcsolni, mikor a két gépnek egymással 8-szöget képez. Ekkor a két gépnek két-két, egymással szomszédos egynemű hengerének forgattyú! (3 kapcsolási szögnél (13. ábra) a kis ,6 = 8 (35—50°-os) szöget képezi és egy rövid kar útján kapcsolható egymással, minek következtében a főcsapágyak száma és a tengely hossza csökken. Hajógépeknél minden esetben nagy levegőüstöt kell alkalmazni, de ennek szerkezete jóval egyszerűbb és könnyebb, karbantartása pedig olcsóbb, mint a gőzgépek gőzkazánjaié. A légüstöt a föntebb leírt módon lehet levegővel utántölteni. A találmány szerint szerkesztett lokomotivmótor előnyösen fekvő vagy lejtős ikergép gyanánt képezhető ki, mikor a gőzgépeknél szokásos összes henger- és tengelyelrendezést használhatjuk. A 14. ábrán petroleumlokomotiv esetére a legegyszerűbb ! gépelrendezés látható, a két gép a két középső (xl) hajtótengelyre hat, melyek a két szélső (x2) tengellyel kapcso-órudak útján vannak összekötve (1. a 14. ábra baloldalán). A (V) elégetőhenger a tengely középső környékére, az (E) expanzió- és (L) levegőhenger pedig a két szélső forgattyúra j hat, miközben az összes vezérművek a loko- 1 motivhenger belsejében fekszenek, mi a kezelést nagyon megkönnyíti. A tágas (wl) légtartály a födelén, a léghűtésre fölületi hűtők vagy elpárologtató hűtők ugyancsak a födelén, a petróleum- és hűtő víztartály ellenben a kocsi feneke alatt van elrendezve. Gázlokomotivnál az egész elrendezést a legelőnyösebben a szerkocsin alkalmazott gázfejlesztő egészíti ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Belső elégéssel dolgozó dugattyús gép csepfolyós, vagy gőzalakú tüzelőanyagokhoz, elégető-, expanzió- és levegőhengerekkel, azáltal jellemezve, hogy a mótor a gázoknak az elégető- és ezután az expanzióhengerben végbemenő kettős expanziója mellett kétütemben dolgozik, az elégetőhenger öblítése a gázoknak az expanzióhenger dugattyúja által végzett leszívatása által történik, mely az elégetőhengerrel szemben bizonyos mértékben elősiet és hogy az expanzióhenger bevezető szelepének vezérlését az elégetőhenger dugattyúja végzi, mely ezenközben ugyanakkora elősietéssel mozgó dugattyútolattyú gyanánt szerepel. 2. Az 1. alatt védett dugattyúgép egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a levegő és tüzelőanyag keverését és a keveréknek az elégetőhengerbe való bevezetését egy elégésszabályozó végzi, melyet oly dugattyús szivattyúk alkotnak, melyek dugattyúik fölfelé mozgásuknál a tüzelőanyagtartályból tüzelőanyagot és a levegőtartályból az elégetéshez szükséges mennyiségű sűrített levegőt szívnak be, lefelé mozgásuknál pedig ezekből benső éghető keveréket készítenek és ezt a kellő nyomás alatt az elégetőhengerbe nyomják, miközben levegő- és tüzelőanyagdugattyú mozgása egymástól függ és a levegődugattyú két oldalára ható nyomás által van megszabva, mely nyomás az egyik oldalon egy külön légtartályban, a másik oldalon pedig az elégetőhengerben uralkodó nyomással egyenlő.