39915. lajstromszámú szabadalom • Újítások szénhydrogénekkel hajtott mótorokon

Ezen gyűrű a gép nyugalmi helyzetében a

11. ábrán teljes vonalakkal rajzolt helyzetet foglalja el, miáltal a segédtartányt körülvevő teret korlátozza és ily módon lehetővé teszi, hogy a gép szívása a tartányra koncentráltassék, az olajnak a tartányból való szívása céljából. A folytatólagos szívóhatás következtében a (63) gyűrű a pontozottan rajzolt helyzetbe emeltetik és a gép működése alatt ezen helyzetben tartatok.

Szerkezeti szempontokból a karburátor fölső részét egy külön (65) darab képezi, mely csavarok által vagy más módon a (31) köpenyhez erősíttetik.

A 17., 18., 19. és 20. ábrákban a karburátor egy másik kiviteli alakja van föltüntetve, mely nincs segédtartánnyal ellátva és melybe az olaj a főtartányból a (66) szájdarabon át vezettetik be, melynek bevezető vége a (67) hasítékon hatol át; ezen hasíték a köpenyben alkalmazott (69) tartódarab által hordott (68) cső egyik végében van kiképezve (17. és 18. ábra). A szájdarab dugó alakjában a részére kiképezett anyamenetbe van csavarva és (71) csatornával bír, mely a szájdarab hosszirányában végigterjed és a (48) csatornán át a főtartánnyal közlekedik. A találmány ezen kiviteli alakjánál a köpeny (72) vége a kiilléggel, míg a köpeny (73) vége a géphengerrel közlekedik. A (66) szájdarab, úgy mint a segédtartány alkalmazása esetén, a légszívás középvonalában fekszik úgy, hogy az olaj az esetben is hatásosan és bensően kevertetik a levegővel.

Az alábbiakban azon szelepek szerkezete és elrendezése van leírva, melyek a robbanó töltetnek a géphez való táplálását kontrollálják. Ezen kontrollálás esetleg csak a levegő táplálását befolyásolhatja, mint az a 17. és 18. ábrabeli kiviteli alaknál történik, vagy pedig a kevert levegő és olaj táplálására hathat be, mint az a 11. és 12. ábra értelmében történik. A szelepek szerkezete és működése mindkét esetben lényegében ugyanaz. A szeleptokot képező térben bét (74, 75). henger vagy hasonló (11. és 12. ábra) van elrendezve, melyek egyl

másra vannak toiva, fölső végük zárt és al ó végük nyitott. Ezen szelephengerek a karburátortól a géphez vezető útra harántirányban terjednek és a szelephengerek nyitott vége a 11. és 12. ábrán föltüntetett esetben a karburálótér felé van fordítva, míg a 17. és 18. ábrabeli példánál a szelephengerek az őket körülzáró köpeny fenekére fekszenek. A (74, 75) szelephengerek köralakú (76, 79) nyílásokkal vannak ellátva, melyek a hengereknek megfelelő forgatása után egőmással egybeesnek. A (76, 79) nyílások oldalán (77, 80) bevágások (21. és 22. ábra) képezhetők ki a hengerfalakban. A 17. és 18. ábrában föltüntetett szerkezeti példánál a szelephengerek szintén hasonló nyílásokkal és bevágásokkal vannak ellátva, melyek (78)-al és (Sl)-el vannak jelölve és a íöntemlített nyílásokhoz és bevágásokhoz képest az átmérőirányban szemben fekszenek (21. és 22. ábra). Ha a szelephengerek viszonylagosan elforgattalak, akkor az említett nyílások egymással többé vagy kevésbbé közlekednek és a robbanó keveréknek a géphez való táplálására szolgálnak. A külső (74) henger

(82) fogantyúval van ellátva. A hengerek zárt vége között egy (83) emeltyű (23. és 24. ábra) van elrendezve, mely közepében (84) csap által a (74) henger zárt végén excentrikusán van megerősítve. Az emeltyű egyik vége (85)-nél a köpeny helytálló (86) darabjához van erősítve, mi mellett a (85) csap a (74) henger zárt végében levő görbe (87) hasítékon hatol át. Az emeltyű másik

(83) vége (88)-nál a (75) henger zárt végéhez van erősítve, mi mellett a (88) rögzítőcsap a (75) henger födelében levő sugárirányú hasítékba kapaszkodik. Ezen elrendezés folytán, a (82) forgattyú forgatása következtében a (74) henger tengelyirányban forgattatok, miáltal a (84) csapói a heneer magával viszi, mely csap a (83) emeltyűt helytálló (85) csapja körül oscillálásra készteti, minek következtében az emeltyű másik vége a másik (75) hengert ellentétes irányban, de ugyanazon darabon elforgatja, miáltal a hengerek zárt végében levő nyílások által szabaddá tett átbocsátó kereszt