39910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zinknek érceiből vagy vegyületeiből való elkülönítésére
— 2 — jelenlétében feles kénessavval kezeljük, hogy a nyert kettős kénessavas cinket füloldjuk. A tartálynak olyan a berendezése, hogy kénessavai eléggé telített gázok rajta keresztülvezethetek, mikor is kavaró szerkezetek vannak elrendezve, melyek az ércet és a kénessavoldatot gyengén egymáshoz dörzsölik, hogy a cinkoxyd föloldása megkönnyítessék. Az oldásra szolgáló tartályt előnyösen kondenzációs tornyokkal vagy más oly alkalmas berendezésekkel kötjük össze, melyek a kénessavfölöslegek fölfogására és újranyerésére alkalmasak. Ha a nyers anyag a cinket oxyd vagy pedig szétbontott silikat, avagy fémes alakban tartalmazza, akkor nem kell előpörkökölést végezni, hanem a terméket közvetlenül kezelhetjük kénessavval és vízzel, hogy a jelenlévő cink legnagyobb részét kettős kénessavas cinkké átalakítsuk. Nagyobb fémes cinkalkatrészek azzal a törekvéssel bírnak, hogy cinkszulfitréteggel bevonódjanak s így csak kevésbé támadhatók meg, ez a cink azonban az oldhatatlan maradékból utólagos kimosás által nyerhető. Ha ezüst van az ércben, akkor valamely oldható chlorid, például só egyenértékű menynyi ségét adjuk hozzá, hogy az ezüstöt eziistchlorid alakjában oldatkatlan állapotban nyerjük és például a cinkmentes maradéknak ólommal való megolvasztása által a szokásos módon újranyerésre alkalmassá tegyük. A kettős kénessavas cinkoldatot azután az oldhatatlan maradékról leszűrjük és pedig alkalmas szűrő vagy szűrősajtó segélyável, magát a maradékot pedig az oldható cinkből kimossuk és a mosásnál visszamaradó maradékot a főoldathoz keverjük. Ezután a maradékot esetleg még bennlévő más hasznos alkatrészek kivonása céljából ismeretes módon kezeljük. Ha a maradék például tetemes mennyiségű ólmot tartalmaz, akkor azt a szokásos módon megolvasztjuk, miáltal az esetleg még tartalmazott ezüstöt és aranyat is nyerhetjük; ha pedig a cinkmentes maradók fémes ólmot vagy más, vízáram által elkülöníthető anyagokat tartalmaz, akkor a terméket mosási műveletnek vethetjük alá, hogy fémes és ásványos alkatrészeket nyerjünk. Ez az eljárás oly terméknél volna alkalmazandó, mely a cinklepárlásnál nyert maradékoknak savval való földolgozásánál keletkezik. Ha a szűrlet oldható rezet tartalmaz, akkor a szűrletet a réz nyerése céljából vashulladékokkal «cementálás»-nak vetjük alá. A kettős kénessavas cinkoldatot már most reagenssel kezeljük, miáltal a kénessav egy része eltávolíttatik, hogy az oldható kettős kénessavas cinket oldhatatlan monoszulfittá alakítsuk át, melyet aztán kicsapatunk. így lehet a kettős kénessavas cinkoldatot cinkoxyd aquivalensével (mely az eljárás végső szakaszában nyeretik) kezelni vagy digerálni, hogy oldhatatlan cinkmonoszulfit kétszeres mennyiségét nyerjük. A cinkoxyd eleinte látszólagosan semmiféle hatást sem gyakorol a kettős kénessavas cink oldatára, minthogy azonnal oldhatatlan cinkmonoszulfitréteggel vonódik be, mely a további behatást meggátolja. Ha azonban a cinkoxyd és az oldat alkalmas berendezésekben pép alakjában jönnek egymással érintkezésbe, az említett monoszulfit rétege folytonosan szétromboltunk, úgy hogy mindenkor friss cinkoxyd föl illetek tétetnek ki az oldat hatásának, miáltal az egész cinktartalom cinkmonoszulfit alakjában teljesen kicsapatik. Azt találtuk továbbá, hogy a pépben szuszpendált cinkmonoszulfit többé-kevésbé granulált és kristályos alakban van jelen és könnyen leszűrhető. A kettős kénessavas cinknek ezen, cinkoxyd segélyével való kicsapatása alacsony hőmérsékletnél is könnyen végezhető. A kettős kénessavas cinknek oldhatatlan monoszulfit alakjában való kicsapafásának a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerinti másik foganatosítási alakja abban áll, hogy a kettős kénessavas cinkoldaton légáramot vagy más vegyileg hatástalan gázt vezetünk keresztül, mely a kénessav ! egy részét eltávolítja. Az eljárás ezen foga-NYOMD*
