39894. lajstromszámú szabadalom • Javítások vasúti és más járművek számára való önműködő, sűrített léggel üzemben tartott fékkészülékeken

- 2 — és a (22) nyílás a (26) csatornán át a vonatvezeték (9) kapcsolásával van összekötve. A (3) tolattyú a szokásos (23) szabályozócsatornával, egy (24) üreggel, — mely a hármas szelep megeresztő helyzeténél a két (7) és (8) elvezetőnyílást összeköti — és egy (25) üreggel van ellátva, mely utóbbi a hármas szelep megeresztő helyzetében a gyorsítókamra (21) nyílását a fékhenger (5) táplálónyílásával és a légkörrel összeköti, még pedig a következő úton: a fékhenger (28) elvezetőcsatornája, (7) elvezetőcsatorna, a tolattyú (24) ürege, (8) elvezetőcsatorna és (29) csatorna. A (25) üreg továbbá arra szolgál, hogy a vonatvezeték nyomásának csökkenésénél a gyorsítókamra (21) csatornája és a fékhenger (5) táplálócsatornája közötti kapcsolatot megszakítsa és a (21) csatornát a vonatvezetékkel közlekedő (22) nyílással összekösse. Azon legnagyobb mértéket, amelyben az említett (30) térből a (6) csatornán át levegő áramolhatok a fékhengerbe, a (26) nyílás szabályozza, mely a fékhenger nagyságával arányos. A (26) nyílás és a (30) tér között a szűk (18) furaton át állandó kapcsolat áll fönn. A (26) nyílás és a (30) tér további kapcsolatát (15) szelep szabályozza, mely szelepnek a fékhenger felőli oldalára ható légnyomás, támogatva a (16) rúgó által, a szelepet zárva tartja. A (15) szelep fészke alkalmas módon egy mozgatható (17) süvegben vagy tokban rendezhető el, melyben továbbá a (26) szabályozónyílás és a (18) furat van kiképezve. A fönt leírt hármas szelep következőképen működik. Ha a fékek megeresztettek, akkor a részek a rajzon föltüntetett helyzetet foglalják el. Ha ezután a fékek meghúzása céljából a vonatvezeték nyomása csökkentetik, akkor a hármas 3zelep (1) dugattyúja, a segédtartány felőli oldalára ható túlnyomás folytán szokásos módon először a (4) szabályozótolattyút nyitja, mire a (3) főtolattyút mozgatja, mely a (7) és (8) elvezetőnyílások közötti kapcsolatot, valamint a fékhenger (5) táplálónyílásáuak a gyorsítókamra (21) nyílásával való kapcsolatát megszakítja és ezután a gyorsítókamra (21) nyílását a vonatvezeték (22) nyílásával és a (23) szabályozónyílást a fékhenger (5) táplálónyílásával kapcsolatba hozza. Ily módon a vonatvezeték a (22) nyíláson, (25) üregen, (21) nyíláson és (20) csatornán át a (19) gyorsítókamrába ürül. Ezen időben a fékhengerben uralkodó nyomás valamivel nagyobb a légköri nyomásnál, a (15) szelep nyittatik és ennek folytán a levegő a (30) térből a (26) nyíláshoz és a fékhenger (6) csatornájába nemcsak a szűk (18) furaton, hanem a (15) szelep nyílásán át is beáramlik. Amint a fékhenger nyomása megnagyobbodik, a (15) szelep, a fölső és alsó oldalára ható nyomások viszonyához képest, kisebb vagy nagyobb mértékben fölszo rítta tik, míg a fékhengerben egy bizonyos előre meghatározott nyomás lép föl, mire a (15) szelep teljesen elzáratik, úgy, hogy a levegő a fékhengerbe csak a szűk (18) furaton át léphet be. Megjegyzendő, hogy míg a szűk (18) furat azon mórtéket szabja meg, amelyben levegő léphet a fékhengerbe, ha a (15) szelep zárva van, addig a (26) nyílás azon maximális mértéket adja meg, melyben a (15) szelep nyitott helyzetében levegő áramolhatik a fékhengerbe. A fékhengerben uralkodó nyomás a vonatvezeték nyomásának további csökkentése által ismert módon növelhető, minthogy azonban a hármas szelep tolattyúja most mindaddig nem mozgattatik, míg a fékek megeresztetnek, ennek folytán a (19) gyorsítókamra a vonatvezetékkel kapcsolatban marad és így mindaddig nyomás alatt álló levegővel töltetik meg, míg a tékek meghúzva maradnak, úgy, hogy további gyorsítás nem léphet föl. Ha a fékek megerosztendők, akkor a vonatvezeték nyomása szokásos módon növeltetik, mire a fönt leírt szerkezet a rajz 1. ábráján föltüntetett helyzetbe visszamozog, a (7) elvezetőnyílás a (8) elvezetőnyílással ós a gyorsítókamra (21) nyílása a fékhenger (5) táplálónyílásával ismét össze-