39819. lajstromszámú szabadalom • Újítás explóziós motorokon
érte el. a (C) térben lévő keveréket meggyújtjuk, ez explodálni fog. Az explózió ereje a (D) csatornán keresztül a keveréket a (H) térbe hajtja, ahol azonnal bensőleg keveredni fog a nagymennyiségű körülbelül 110° C. hőmérsékletű és 20 atm.-ra komprimált tiszta levegővel. Az égési gázok az aránylag hideg levegővel érintkeznek és így azonnal lehűttetnek, a (H) térben lévő levegőt ellenben fölhevítik úgy, hogy a (H) és (C) terekben lévő gázok körülbelül 500° C. hőmérsékletet vesznek föl, míg a középnyomás 20 atm.-ráról 40 atm.-rára emelkedik. Ezen folyamatok pillanatnyilag játszódnak le, mielőtt a kompresszió holtpontban lévő (B) dugattyú még megkezdte volna expanzió löketét. A 40 atm. nyomás alatt a (B) dugattyú kilöketik és munkát végez, miközben oly expanziót szenvednek a gázok, hogy a nyomás körülbelül 1—2 atm.-ra, a gázok hőmérséklete pedig 500° C.-ról körülbelül 15° C.-ra sülyed. A kompresszió hőmérséklete 15° C.-ról körülbelül 110° C.-ra emelkedik. Ezen viszonyok folytán a hűtőbordákkal vagy vízzel való külső hűtés fölöslegessé válik. A (C) és (H) terek méreteinek viszonyait másként is választhatjuk és a kompresszió alkalmával való vízbefecBkendezést elhagyhatjuk. Az expanzió hőmérsékletek és nyomások most mások lesznek, mivel éppen az említett térfogatok viszonyától függenek, azonban ha a külső hűtés nem is hagyható el egészen, ennek mérve mégis lényegesen csökkenthető, miáltal hátrányai is megfelelően csökkentetnek. Ha a (C) kamrát az (I) dugattyúval zárjuk el (4. ábra), a mótor által kifejtett erőt a teljes terheléstől az üresjárásig csökkenthetjük és pedig teljes átmenettel azáltal, ha az (I) dugattyúnak sülyesztése segélyével a (C) kamra űrtartalmát csökkentjük, míg ellenben a (H) kamra, ill. a kompresszió tér nagysága különben nem változik. Ily módon a (C) kamrában lévő robbanó keverék térfogatának viszonya a (H) térben foglalt tiszta levegő térfogatához csökkenvén, a (C) és (H) terekben lévő összes levegőmennyiség hőmérséklete alacsonyabb lesz és így az explózió után föllépő nyomás is kisebb lesz, mint előbb. Az (I) dugattyút ezen célból, pl. a (J) csavarorsó és a kézikerékalakú (K) csavaranya segélyével kézzel állíthatjuk be, de más szerkezeteket is használhatunk erre. A (C) tér elzárására mozgó (L) dugattyút is használhatunk, mely a gép (B) dugattyújával tetszőleges módon, pl. a 6. ábrában az (M) rudak segélyével van összekötve. Ezen (L) dugattyúnak azonban (5. és 6. ábra) a (B) dugattyúhoz képest előre kell sietni, vagy hátra kell maradnia úgy, hogy a (B) dugattyú fölemelkedése vagy pedig ezen emelkedés második fele alatt (mely időpont a kompressziónak felel meg) a (C) térben szívást idézzen elő és az (A) térből a (D) csatornán át a komprimált levegőt beszívja, ezenfölül pedig arra kell ügyelni, hogy az égőanyag a (D) csatornába vagy a (C) kamrába csupán az (L) dugattyúnak ezen szívási ideje alatt fecskendeztessék be. Ezen mozgó (L) dugattyú szerepe főképpen abban áll, hogy az előbbi ciklusból a (C) térben visszamaradt exploziógázokat kitolja és hogy a kompressziólöket végén a (D) csatornában szívást létesítsen, mely elősegíti azt, hogy égőanyag ne juthasson a (H) térbe. Az (L) dugattyú által kifejtett hatás, ami a munkát illeti, igen jelentéktelen lesz, mivel a (C) tér a (H) térnek csupán Vs'át teszi ki, de legföljebb egyenlő a (H) térrel és miután a (H) tér a munkahenger teljes űrtartalmának körülbelül 1 /1 o-e, Vis-e között változik, az (L) dugattyú által kifejtett munka a (B) dugattyú munkájának Vso"a . legföljebb Vio'e lehet. Természetesen ezen viszonyokat nem lehet határozottan megállapítani. Természetesen sem a (H) térnek, sem pedig a (C) kamrának alakja, sem pedig ezeknek viszonylagos vagy a mótorhengerhez viszonyított helyzete nem lényeges. Az égőanyag beföcskendezése akár a (D) csatornába, akár pedig a (C) kamrába történhetik, de sohasem a (H) térbe. A találmány egyaránt alkalmazható csöppfolyós vagy gáznemű égőanyagok számára
