39801. lajstromszámú szabadalom • Abroncs járműkerekek számára és eljárás annak előállítására

jobb érintkezés, vagy kapcsolat kívánatos, azon célból, hogy a szakaszok oldalirányú eltolódásával szemben nagyobb ellenállás fejtessék ki. A szakaszok kerülete- hullámos, vagy váj olt és a szakaszok az abroncs képezés ér e oly módon rendeztetnek el, hogy a hullámok fölváltva állnak, amint ezt a rajz mutatja. Az abroncs ezen alakjánál az összes szakaszok rugalmas, vagy nem rugalmas szakaszokat képezhetnek, vagy az abroncs rugalmas és nem rugalmas szakaszok váltakozó sorából is állhat. A 27. ábra a most leírthoz hasonló abroncsot mutat, melynél azonban a külső burkolat a szakaszok szabálytalanságaihoz simul úgy, hogy érdes futófölületet kapunk. A rugalmas és nem rugalmas szakaszokon kívül szövetből álló szakaszok is alkalmazhatók, — mint ezt a 28—30. ábrák mutatják — különösen, ha a nem rugalmas szakaszok anyaga guttapercha és a rugalmas szakaszok anyaga gumi, minthogy ily esetben a guttapercha és a gumi pórusai a vulkanizálás alatt annyira föltára tnak, hogy a szövet szálai a pórusokba ágyaztatnak úgy, hogy a szövetszakaszok az abronccsal összefüggő részeket képeznek. A rajzokon föltüntetett összes kiviteli alakoknál (1) jelöli a rugalmas szakaszokat és (2) a nem rugalmas szakaszokat. Habár gumi és bőr képezi a rugalmas, ill. a nem rugalmas szakaszok legcélszerűbb anyagát, mégis más anyagok is alkalmazhatók. így például bőr helyett guttapercha is használható. Az utóbbi anyag akkor célszerű, ha az összes szakaszok között igen jó kapcsolatra van szükség, minthogy a guttapercha bizonyos határig ép oly alkalmas vulkanizálásra, mint a gumi. A 31. ábra oly kiviteli alakot mutat, melynél a nem rugalmas szakaszok a (17) talpba belépő (16) toldattal bírnak. Oldalirányú csúszásból származó oldalirányú nyomások esetén a (2) szakaszak a nyomást fölfogják és ezáltal a gumit kímélik. Ezen ábrán továbbá (15) lyukak láthatók, melyek kúposak úgy, hogy a gumi-4 -szakaszok kúpos magjai ezen lyukakat kitöltve, a különböző szakaszok közötti viszonylagos mozgás ellen nagyobb ellenállást fejtenek ki. Az abroncs gyártásának megkönnyítésére a (17) talp először (16) gumiréteggel látható el (32. ábra), mely az (1) és (2) szakaszokhoz simul; ezután a szakaszok kézzel, vagy önműködő gép segélyével fölváltva a talpra helyeztetnek. Ha a talpon kellő számú szakasz rendeztetett el, akkor az ily módon előállított abroncsot vulkanizáljuk. A (16) réteg a szükséghez képest előzetesen fölvulkanizálható. Oldalirányú csúszás elkerülésére a nem rugalmas szakaszok egy része (például minden negyedik) (18) toldatokkal látható el (32. ábra), melyek a külső fölület közelében a kapaszkodás növelésére acélból, vagy hasonló anyagból készíthetők. A 33. ábra ezen elrendezés egy másik kiviteli alakját mutatja, melynél a (18) toldatok keskenyebb (19) toldatokra vannak fölosztva. A nem rugalmas szakaszok az összes esetekben a rugalmas szakaszok tartói gyanánt hatnak, az abroncsot gyakorlatilag véve alátámasztják, mimellett egyidejűleg az abroncsot nem teszik oly merevvé, hogy az abroncs szükséges rugalmasságát befolyásolnák. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Abroncs járműkerekek számára, jellemezve egymással váltakozó, rugalmas (gumi vagy hasonló) és nem rugalmas (bőr, guttapercha, papirmassé vagy hasonló) anyagokból álló szakaszok által, melyek egy külső burkolatba vannak zárva és e burkolathoz vannak vulkanizálva. ; 2. Az 1. igénypont szerinti abroncs kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a rugalmas szakaszok a nem rugalmas szakaszok kerülete fölé nyúló toldatokkal vannak ellátva, melyeknek szomszédos fölületei egymást érintik, ügy, hogy a vulkanizálás után egy összefüggő burkolatot képeznek. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti abroncs kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a