39790. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és gép gabona és hasonló termények aprítására

— 2 — leírjuk, a kör sugarával egy bizonyos meghatározott szöget képeznek. Az alsó, forgó korong éleit (ab, cd, ef)-fel jelöltük, míg a fölső helytálló korong élei (a' b', c' d') és (e' f')-fel jelöltettek. Kísérletek azt mutatták, hogy legelőnyösebb, ha az élek a sugárral körülbelül 22yg

° szöget zárnak be úgy, hogy a fölső korong egy kése az alsó korong egy késével a kerületen a bc = kb. 45° szöget zár be. Ezen szögtől való csekély eltérések a találmány tárgyának működésére nem bírnak befolyással, nagyobb eltérések a termék egyenletességét csökkentik. A berendezés működési módja a következő : A korongra eső anyag azon helytől kezdve, amelyen a korongra esik, a korong kerülete felé oly görbében mozog, melynek alakját a centrifugális erő, a tangenciális erő és a súrlódási erő ereje határozza meg. A görbe a kör evolvenséhez hasonló. Ha a korongok az 1. ábrán föltüntetett o » helyzetben vannak, az őrlendő anyag a cb a = a szöget kitölti. Az anyag kilépését a helytálló (c'd') él akadályozza meg. Mihelyt a forgó korong (cd) késének (c) pontja a helytálló korong (e' P) késének (e') pontját elérte, az anyag elzáratott és a b c d = a' szögbe több anyag be nem léphet, mert az (e' f') kés az anyagot föltartja. Az anyag most az (e'f') kés mögött helyezkedik e (2. ábra). Időközben a (cd) és az (e'f') kések érintkezésbe jutnak, az aprítandó anyag a körben forgó (cd) kés által megragadtatik és, mivel az (e'f') kés az anyagot megtartja, széjjel vágatik. A vágás zúzás és nyirás nélkül történik, amit a kések helyzete és az a körülmény tesz lehetővé, hogy a fölső és alsó korong kései csaknem minden köz nélkül vezettetnek el egymás mellett, tehát az anyag hajlító igénybevételt nem szenved és nem dörzsöltetik széjjel. A vágási szög az alsó és fölső él érintkezési pillanatában 45°-kal kezdődik, ezen szög a kerület felé csökken, ami az aprító hatásra nézve igen kedvező. A gép teljesítőképessége növekszik : 1. ha a korongok átmérője növekszik, mert ez esetben több vágó szög képződik; 2. nagyobb fordulatszámnál, illetve kerületi sebességnél; 3. rövidebb kések nagyobb mennyiségű terméket adnak, mert az anyagot gyorsabbau bocsátják át, míg hosszú kések a kilépést lassítják; 4. a teljesítőképesség, illetve a földolgozás sebessége növekszik, ha a korongok (de nem a kések) egymástól való távolsága valamivel nagyobb, mint a vágandó anyag magassága, mert ez esetben az anyag kevésbé súrlódik és gyorsabban haladhat át. Minthogy a szögek gyors egymásutánja folytán az anyag mindig egy-egy, a kések által képezett szögben bezáratik és csak ezután apríttatik, szétvágatlan részek kilépése ki van zárva. A 3. és 4. ábrán a találmány tárgyát képező aprító gép példakép vett foganatosítási alakját hosszmetszetben és a 3. ábra 1—1 vonala szerint vett metszetben tüntettük föl, míg az 5. ábrán a kések nagyobb léptékben rajzolt metszetét mutatjuk be; a korongok ezen ábrán síkba kifejtve ábrázoltattak. A gép az (a) és (b) korongokból áll, melyek közül az alsó vagy a fölső körforgást végez. Esetleg mindkét korong is foroghat, ekkor azonban a vágó korongnak nagyobb fordulatszámot kell adnunk. A korongok tengelye vízszintes is lehet. A rajzon föltüntetett foganatosítási alaknál a fölső korong helytálló, míg az alsó korong az alulfutó őrlőjáratnál szokásos módon körben forog. A forgó korong a (c) szíjdobról hajtatik és a (d) tengelyre van erősítve, mely egy talpcsapágyban és az (e) állványba erősített (f) csapágyban van megtámasztva. Az őrlendő anyag tetszőleges bebocsátó nyíláson át jut a gépbe és a fölső (a) korong nyílásán át az alsó korongra erősített (g) szóró tányérra esik, honnan a centri-