39574. lajstromszámú szabadalom • Újítások körkötőgépeken

— 2 — lése ós sülyesztése tudvalevőleg a szemek hosszának szabályozására szolgál. Magától értetődik, hogy a leírt és a rajzban föltiintetett zár csak példaképem kiviteli alaknak tekintendő, melyen a találmány keretén belül számos változtatás is eszközölhető, amennyiben a lényeges csak az, hogy az (1,2) karok alsó végének bármilyen beállításánál a karoknak a lejtő legmagasabb pontja fölötti része mindig ugyanazon magasságban legyen. A 3., 4. és 5. ábrán a közös (10) asztallapra két kötőgép van szerelve és pedig olyképen, hogy a (11) tűtartó hengerek az asztallaphoz vannak erősítve, (5. ábra metszet) a tűk lábainak alátámasztására szolgáló (7) hengerek pedig és az ezekkel ismert módon kapcsolódó (12) fogaskerekek a (11) hengerek körül forgathatók. A (7) henger és (12) fogaskerekek együttműködése — mint az 1. ábrából látható— úgy történik, hogy a fogaskeréken levő (13) ütközők a (8) rúd fölvételére szolgáló és a (7) hengerre erősített (14) gyűrűbe ütköznek s így a (7) hengert magukkal viszik. A (12) fogaskerekekbe a közös (15) fogaskerék kapaszkodik, melynek (16) tengelyén a (17) kúpkerék ül. Utóbbiba a (18) kúpkerék kapaszkodik, melynek (19) tengelyét ismert módon a (20) forgattyú és (21) hajtórúd közvetítésével a (22) Iábító működtetése által forgatjuk. Természetes, hogy a (19) tengelyt motorral is hajthatjuk. A (16) tengelyen még a (23) kúpkerék is ül, melybe a (24) tengelyre ékelt (25) kúpkerék kapaszkodik. A (24) tengely folytatását a (26) forgattyúval ellátott (27) tengely képezi, mely ismert módon, pl. a (28) tengelykapcsolás segélyével a (24) tengellyel összekapcsolható. A (26) forgattyút a (19) tengelynek (29) forgattyú jávai a (30) hajtórúd köti össze, a (26) forgattyú azonban hosszabb, mint a (29) forgattyú úgy, hogy utóbbinak körüifordulásánál a (26) forgattyú csak ide-oda leng, vagyis nem végez teljes fordulatokat. Ha a (28) tengelykapcsolás ki van kapcsolva, s a (22) lábítót mozgatjuk, akkor a (21) hajtórúd, (20) forgattyú, (19) tengely, (17, 18) kúpkerekek, (16) tengely és (15) fogaskerék közvetítésével a (12j fogaskerekeket körbe forgatjuk, minek következtében a két gép ismert módon körbe köt. Ha azonban a (28) tengelykapcsolást pl. a (31) emeltyű elforgatása által összekapcsoljuk s a (16, 19) tengelyeket egymástól kikapcsoljuk — mely célból pl. a (17) kúpkerék a (32) rúdak ékvezetékében eltolható —akkor a (12) fogaskerekeket nem forgatjuk körbe körül úgy, hogy a kötés nem történik zárt körben. Ezen kötési mód is ismeretes s így bővebb magyarázatra nem szorul. A most leírt hajtószerkezetnek egy kissé egyszerűsített kiviteli alakját az 5. ábra mutatja, amennyiben ennél a (17, 18) kúpkerekek és tengelykapcsolások el vannak hagyva. Ezen kiviteli alaknál a (26) forgattyú a (24) tengellyel van szilárdan összekötve. Ezen forgattyúnak a (30) hajtőrúddal való összeköttetése azonban a (33) forgattyúcsapnak áthelyezése által változtatható úgy-, hogy a (26) forgattyú sugara a (29) forgattyú sugarával egyenlő hosszú, vagy ennél hosszabb, előbbi esetben a (24) tengely körben körül forog és a gép körben köt, míg utóbbi esetben a (24) tengely nem forog egészen körül és így a gép nem köt teljes körben. Magától értetődik, hogy a leírt kiviteli alakon a találmány keretén belül számos változtatás is eszközölhető, így a kúpkerekek, tengelykapcsolások, más, ugyanazon célt szolgáló elemekkel pótolhatók. A többi között pl. a 3. ábrán látható kiviteli alaknál a (27) tengelyre a (26) forgattyú helyébe fogaskerék ékelhető, mely egy a (29) forgattyúval alkalmas módon összekötött és kellően vezetett fogasrúdba kapaszkodik. Ezen fogasrudat a (29) forgattyú föl és le mozgatja, minek következtében a (29) tengely is ide-oda forog. Mint már ezen leírás bevezető részében említve volt, jelen gépnél oty készülék is van alkalmazva, mely a kötött árút önműködően lefelé húzza. Ezen készüléknek a mellékelt rajzokon két példaképem kiviteli alakja van föltüntetve. Az egyik kiviteli alaknál 3., 4. és 6. ábra