39478. lajstromszámú szabadalom • Berendezés palackoknak és más hasonló tárgyaknak a munkahelyről a hűtőkemencébe önműködően történt átvitelére

után a fölfogó önműködően jut a kezdeti állásába. A találmány szerint szerkesztett berendezésnek az a nagy előnye, hogy a palack nem a sínek között, hanem ezektől oldalt esik le és hogy a lerakók nyitására és zárására szolgáló berendezések minden komplikált mechanikai szerkezetek, pl. emelők, rugók stb. mellőzésével akkérit vannak kiképezve, hogy helyes működésük minden esetben biztosítva legyen. Eme föntebb jelzett berendezés egy foganatosítási alakja, a csatolt rajzon részeinek három különböző állásánál van ábrázolva, nevezetesen az 1. ábra nézetben és a 2. ábra az 1. ábra (A—B) vonala szerint vett metszetben a részeket amaz állásukban tünteti föl, melyet akkor foglalnak el, mikor egy kész palack a lerakón fekszik, a 3. ábra nézetben ós a 4. ábra a 3. ábra (C—D) vonala szerint vett metszetben a lerakó és a megfogó szárnyait ama helyzetben ábrázolja, melyet akkor foglalnak el, mikor a palack a megfogóba jutott, hogy ez a palackot a hűtőkemencébe szállítsa, végül az 5. ábra nézetben (részben metszetben) és a 6. ábrán az 5. ábra (E—F) vonala szerint vett metszetben a berendezésnek a hűtőkemence előtt levő részét ábrázolja ama pillanatban, melyben a hűtendő palack a kinyílt megfogóból épen a fölbillenthető fölfogóba esik, a 7. ábra az üvegolvasztókemence, a munkahelyek, több hűtőkemence ós a találmány tárgyát képező átvivőberendezés sémája. Az (a) vágányon több elektromotor vagy más gép által hajtott (b) kocsi fut, melyeken oldalt egy-egy, a leírandó módon szerkesztett (c) megfogó van fölerősítve. Az (a) vágányok előnyösen fölül villás (e) toldattal ellátott (d) oszlopokra vannak szerelve. Mindegyik (f) munkahely előtt, mely munkahelyek tetszőleges számban lehetnek a (g) üvegolvasztókemence előtt elhelyezve, (7. ábra) egy-egy (h) oszlopra szerelt (i) lerakó van alkalmazva, mely a 2. és 4. ábra szerint két a (k) pajzson alkalmazott, szabadon kifelé nyúló (1 1) szárnyból áll. Eme szárnyakra, melyek a palack megsérülésének meggátlására ismert módon aszbeszttel vannak burkolva, fekteti a munkás a még izzó palackokat, a szárnyakat a palack leadása után az (m) kiegyenlítő súlyok állítják vissza záróhelyzetükbe (3. és 4. ábra). Hogy a lerakóról a palack azonnal le ne essék, a (k) pajzson az (n) súllyal egyensúlyozott (n) támaszték van forgathatóan ágyazva, melyre a palack által lenyomott (1 1) szárnyak fekszenek (1. ábra). Az (n) támasztéktól oldalt egy görbe fölületű, ékalakú (o) rész van alkalmazva, melynek célját később fogjuk ismertetni. Mint a lerakó, úgy a (c) megfogó is a (b) kocsi oldalán alkalmazott két(p) szárnyból áll, melyek a kocsi oldalfalára szereit (q) pajzson forgathatóan akként vannak ágyazva, hogy szabadon kinyúljanak. Eme pajzson ugyancsak egy (j) támaszték van forgathatóan ágyazva, ettől oldalt pedig egy görbe fölületű (r) ékdarab fölszerelve. A súllyal terhelt támaszték rendszerint a (p p) szárnyak alatt foglal helyet úgy, hogy az (i) lerakóból fölvett palack egyelőre uem sülyedhet le és a (c) megfogóról nem eshetik le. Ha a (b) kocsira szerelt (c) megfogó egy palackkal megrakott (i) lerakó elé kerül, az egyik (p) szárnyán, vagy még előnyösebben mindkét szárnyán alkalmazott (s) görgő, — melyet egy kerék vagy bütyök is helyettesíthet, — az ékalakú (o) részbe ütközik, minek következtében az (n) támaszték oldalt kitér, az (1 1) szárnyak alátámasztásukat elvesztik, a palack súlyának hatása alatt szétnyílnak és a palackot a megfogó összecsukott (p p) szárnyaira engedik esni, melyeket lassan mindaddig sülyeszt, míg azok a (c) megfogó pajzsán levő (j) támasztékra nem fekszenek. (3. és 4. ábra.) A (p) szárnyak eme helyzeténél a (c) megfogó a palackkal együtt egészen az 5. ábrán látható (t) csúsztatóig mozog, melynek fölső végén egy billenthetően ágyazott és a megfogok álta! leadott palackok fölvételére szolgáló, súllyal terhelt (u) föl-