39449. lajstromszámú szabadalom • Szedőgép

í — lódik s a billentyű lenyomásakor a szív­alakú (33) toldatot a csatornák fölé nyomja, minek következtében az (55) emelő fölső vége a (46) tolókát oly módon vezeti a (36) csúsztatópálya fölé, hogy a (47) kivágás jön használatba. Ellenben, ha a (48) kivá­gást akarjuk használni, akkor a (49) húzó­zsinór és a 14. ábrán látható pedál segé­lyével a (30) átkapcsoló hengert elforgat­juk, minek következtében a hengernek egy (a) ütközője a (33) szív csúcsát annyira elmozdítja a betűcsatornáktól, hogy az (e) görgő a (c) hasítékba léphet. Ha most egy billyentyűt lenyomunk, akkor az (55) emelő ellenkező irányban mozdul el s a csúsz­tatópályába a tolóka (48) kivágása lép, mely a nagy betűt fölveszi és megfelelő (la) csatornába üríti. A (30) átkapcsoló henger (b) ütközője arra szolgál, hogy az (55) emelőt a tolóka először említett moz­gásának megfelelően állítsa be. Mint említve volt, a fönti berendezés a szedőgép betűszekrényeinek megtöltésére szolgál s billentyűzete a szedőbillentyűkkel átellenben van elrendezve, hogy mindkét billentyűzeten egyszerre lehessen dolgozni. A szedő számára a betűknek egyik szé­les oldalukon, ós pedig bevágásukkal bal­felé kell a csatornákban feküdniök. Mint azonban fentebb említve volt, a betűk szét­osztás alkalmával úgy feküsznek a (29) hajóban, hogy bevágásuk fönt van s a betűkép a szétosztó munkás felé néz. Ennél­fogva a betűket jobbra kell átfordítni, hogy bevágásuk a szétosztó munkás jobb oldala felé nézzen s a betűk a szedőgép számára helyesen feküdjenek. Ezen célból a szét­osztó hajó mellső vége alatt és a (36) csúsztatópálya elején fekvő (50) fölvevő csatorna úgy van meghajlítva, hogy a betűk, mielőtt a csúsztatópályára jutnak, 90°-kal elforgattatnak. A csúsztató pályán mindegyik tolóka mel­lett két (53) akasztókilincs van elrendezve (6., 7. és 9. ábra), melyek kétkarú emelők alakjával bírnak s szilárd talapzaton nyu­gosznak. A kilincsekre rúgók hatnak, me­lyek azoknak fölső végeit fölfelé töreked­nek nyomni. A (46) tolókák nyugalmi helyzetében (középállásban) a kilincsek a tolókáknak a (47) és (48) kivágások között fekvő tömör részei által úgy forgattatnak el, hogy a kilincsek fölső végei pontosan a csúsztató­pálya síkjába esnek (9. ábra). Mihelyt vala­mely billentyű lenyomásakor egy tolóka a csúsztatópályába mozdul, a kilincsek alsó végei a tolóka kivágásába lépnek, míg ugyanakkor a kilincsek fölső végei az il­lető tolóka mellett a csúsztatópálya fölé emelkednek. Ennek következtében a tolóka rögzítve lesz s a betű nem csúszhat tovább, mint amennyire szükséges. Mindegyik tolóka a hozzátartozó betű vastagságának felel meg. Ha egy helytelen billentyű lenyomása következtében nem az igazi, hanem egy túlvastag betű vezette­tett a tolókához, akkor ezen betű nem il­leszkedik teljesen a tolóka kivágásába, minek következtében a kiálló betű a (42) fogókat s ennek folytán az egész (39) szál­lítószíjat megakasztja. "A szíj (37) dobja ekkor egy (54) harangot szólaltat meg (8. ábra), mely a szétosztó munkást az akadály elhárítására hívja fel. Ha ellenben a tolóka kivágásába esett betű túlvékony, akkor a fölötte elhaladó (42) fogók az (53) kilincseket nem nyomják le teljesen leg­mélyebb helyzetükbe úgy, hogy a rúgók a kilincseknek a csúsztatópálya fölé emel­kedő fölső végei által megakasztatnak s az (54) harang ismét megszólal. Ha pedig a kellő betú fekszik a tolóka kivágásában, akkor a fogók (4-3) tárcsái a betűre gyönge nyomást gyakorolnak s ennek folytán az (53) kilincsek fölső végei annyira lenyo­matnak, hogy a tolóka fölszabadul s vissza­húzó rúgója által a betűcsatorna fölé vite­tik, melybe a betűt leejti. Ha valamely betű a tolókát elhibázná, akkor a (42) fogó ezen betűt a csúsztató pálya végére vezetné, hol a betű az (56^ kijáratnál egy gyüjtőszekrénybe hullna (7. ábra). Továbbá arról is gondoskodva van, hogy a szétosztó hajóból ne lehessen egyszerre két vékony betűt kilökni. Ezen célból az (50) fölfogó csatornában egy (51) rúgó van

Next

/
Oldalképek
Tartalom