39443. lajstromszámú szabadalom • Javítások explóziós mótorokon

— 3 — folyadékot, azonban a (33) nyílás fölfödése után a folyadékot már ezen utóbbi nyíláson keresztül szívja a (16) vezetékből úgy, hogy a (29) csövön megszűnik a beáramlás. Az így a szivattyúba visszaszállított folyadék a (16) csőből jön úgy, hogy ezen csőnek az elgázosítóba való torkolási helyén a folyadék fölsziue a csőben visszahúzódik. A (26) dugattyú sülyedése alkalmával a szivattyúban foglalt folyadékot a (16) és (32) csöveken kitolja úgy, hogy az nyomás alatt lép az elgázosítóba. Világos, hogy a (26) dugattyúnak meghatározott átmérője vagy lökete mellett a löketenként szállított elméleti folyadékmenynyiség a (26) dugattyúnak a (33) nyílásig mért útjától függ, amely löketrész nagysága ezen nyílásnak a szivattyútest alkalmas helyén való elrendezése által szabható meg. A 14. és 15. ábrák a gőzt a motor égésterébe bocsátó (4) szelep emelkedési magasságának szabályozására szolgáló szerkezetet mutatják be. Ezen szelepnek (34) rúdja, mely az (r) cső falán keresztülhalad, külső végén a (35) fejjel van ellátva, amely a (4) szelepet zárva tartó (36) rúgó működik. A mótor szívó lökete alkalmával kinyíló (4) szelep emelkedésének szabályozására a (38) csap körül elforgathatóan ágyazott, beállítható (37) ütköző van alkalmazva, amelynek külső szabad vége a szelep rúdjának (35) feje alá nyúlik. A (38) csap az (r) cső oldalán van alkalmazva, a (37) ütköző külső szabad vége pedig egy a (38) pont körül, mint központ körül leírt görbe alakjában van kiképezve úgy, hogy az ütközőnek saját tengelye körül az egyik vagy másik értelemben való kilengetésá által a (4) szelepnek meghagyott szabad emelkedését változtatjuk, amint ez a 14. ábrában van pontozottan jelezve. Ezen mozgásnak pontos beállítására az ütközőt a (39) fogaskerékszögmenssel látjuk el, mely a (42) kézikerékkel működtető (41) tengely végére ékelt (40) végtelen csavarral kapcsolódik. Az olajszivattyúnak előbb említett (33) visszaszívó nyílása a (26) dugattyú löketének bármely pontján helyezhető el azon célból, hogy a dugattyú által elzárassék, illetőleg fölfödessék, azouban ezen zárási pont változtathatóan is szerkeszthető, amint ezt a 16. ábra mutatja. A (43) dugattyú fölső végén a (44) hüvelyben elforgatható (45) csap van kiképezve, amely egy oldalt alkalmazott (46) csavarral rögzíthető, a hüvelyhez képest. A (44) hüvely a dugattyút működtető kis hajtórúdhoz van kapcsolva, A dugattyú alsó (47) vége ferdén van levágva úgy, hogy a ferde lap a dugattyúnak tengelye körüli forgatása által a szükséghez képest előbb vagy utóbb zárja le, vagy nyitja ki a (33) nyílást. A 6. ábra és a 17—20. ábrák a motornak könnyen párolgó folyadék, pl. alkohol segélyével való üzembehelyezésére szolgáló berendezést mutatják. A 6. ábrában a (48) az alkoholtartány és az (59) cső szolgál az alkoholnak a motorba való vezetésére. A 18. ábrában (50) a derékszög alatt megtört légvezeték, amely (51) felől a légvezető csővel, másik végén pedig a motornak (52) égési terével áll összeköttetésben, mely utóbbi torkolata a hosszú (54) szeleprúddal bíró és (55) szeleprúdvezetékben vezetett (53) légbeeresztő szeleppel van elzárva, Ezen (53) szelepet az (56) rúgó szorítja fészkére. A mótor szívó lökete alkalmával a (21) tengelyre ékelt excenter és a (60) rúd által működtetett (58) emelő segélyével az (53) szelep leszoríttatlk (6. és 17. ábrák.) Az (54) szeleprúd legfölsőbb vége szabadon halad át az (58) emelő végén alkalmazott nyíláson és a (61) csavaranyával fejeződik be. Az (53) szelep nyitott állapota mellett a levegő az (51) nyíláson át áramlik be az égési térbe, míg a gőz a (63) excenter által a kellő pillanatban nyitott (62) szelepen keresztül bocsáttatik be. Ily módon működik a mótor rendes üzemében, azaz akkor, midőn az elgázosító már eléggé föl van hevítve. A motornak üzembehelyezésekor, amikor az elgázosító még hideg és hatálytalan, a következő berendezéshez folyamodunk : Az (53) légbeáramlási szelep (54) rúdja az (55) vezetéknek megfelelő helyen vala-