39436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges tuskóknak varrat nélküli csövekké való kihengerlésére

- 6 -Mindezek a különböző foganatosítási alakok maguktól adódnak ama megjegyzés után, bogy az adott esetben mindig csakis a hengereknek egymáshoz és a munkadarabhoz viszonyított mozgásáról van szó úgy, hogy eme mozgások létesítésére még a munkadarabtartó harántirányú mozgása is használható. A csatolt rajz 12. ábráján három hengeres hengerjárat elölnézete látható, mely hengerjáratnak két nagy (w) és egy harmadik, kisebb (v) hengere van. A hengerek között az (f) magra fölhúzott (e) munkadarab foglal helyet. A nagy hengerek fix módon vannak ágyazva, palástfölületeik a tengelyhez koncentrikus fölület, mint az a 6—9. ábrán látható. A munkadarab kinyújtása céljából csakis a (v) hengert kell egyszerűen az (x) nyíl irányában eltolni, mikor a ferdén ágyazott hengerek a munkadarabot kinyújtják, amennyiben a tuskó és a kéez cső között átmeneti kúpot létesítenek. Ez a végállás a 12. ábrán pontozva látható. A 13. és 14. ábra az egyik (w) henger elhagyásával oldalnézetben az (e) és (e2) részek között létesülő (e3) átmeneti kúp képződését tünteti föl, uevezetesen a 13. ábra a kezdeti, a 14. ábra a végállapotban. Minden magyarázat nélkül érthető, hogy ha a (v) henger elég kicsi, a (w) hengereket igen nagyra lehet méretezni, mikor a cső ellapulásától tartani nem kell, mert a cső három pontján van megfogva. Az egyes hengerek támadási pontjai között a csőanyag a magról némileg le fog ugyan emelkedni, ez azonban csak előnyös, mert meggátolja a csőanyagnak a magra való ráhengerlését. A hengerlési út hossza a hengerek ily elrendezésénél azok átmérőjétől független, mert a (w) hengerek a munkadarab egyelőre mozgása alatt tetszőleges számú fordulatot végezhetnek és mert a hengerlés mértéke csupán azon sebességtől függ, melylyel a (v) hengert a (w) hengerekhez közelítjük. Ha a 12. .ábra szerint a (v) henger eme mozgása csak igen kis sebességgel megy végbe, az (el e2) részek között az (e3) átmeneti kúp is igen hegyes fog lenni, tehát a nyomás, mely a magra hat, maga is csak igen kicsi lesz. A 15. és 16. ábra az eljárás oly foganatosítási alakját ábrázolja, melynél a használt hengerek palástjai spirálvonal alakúak. Ekkor csupáncsak a két (w) henger palástjait kell spirálvonalban kiképezni, mint az a 15—16. ábrán látható. A 15. ábra elölnézetben a kezdeti állapotot jelzi. Az (e) munkadarab a (w) hengerek (c) részeire és a (v) hengerre fekszik, melyet itt fix módon lehet ágyazni. Ha a hengerek a nyíl irányában forognak, a munkadarabot mind e oldal felől lehengereljük, míg az a (w) hengerek (d) részeivel nem érintkezik. Az (e) munkadarab és (f) magja az átmeneti kúp előállítása közben az (y) nyíl irányában mozog, míg a 12—14, ábrán látható hengerjáratnál a munkadarab az (x) nyíl irányában mozdult el. Hogy ez a mozgás lehetségessé váljék, természetesen megfelelően kiképezett munkadarabtartót kell alkalmazni. A föntebbiek szerint a munkadarabot a haránthengerjáratok közül kicsavarjuk, amennyiben a hengerek a munkadarabra hatnak, miközben azok palástfölületei anynyira közelednek egymáshoz, hogy egymástól való távolságuk a kész munkadarab átmérőjével válik egyenlővé. Eljárásom azonban akként is módosítható, hogy a munkadarab mozgása ellenkező irányban történjék, tehát hogy a henger közé a munkadarab az ismert haránthengerlési eljárásokhoz hasonlóan munkaközben becsavarodik. Ez az eljárás tehát a régi haránthengerlési eljárásnak a munkadarabnak a hengerekhez viszonyított elmozdulása tekintetében megfelel, ettől azonban a munka időszakos volta tekintetében el is tér, amenynyiben a munkadarabnak megnyújtandó részét a már kinyújtott részével összekötő átmeneti kúpot nem létesítjük egy munkamenetben a munkadarab egész hosszán végig, hanem ezt a kúpot lépésenként bizonyos mértékben eltoljuk a munkadarabon. Eljárásom eme foganatosítási alakja a máimeglevő haránthengerjáratok használatát teszi lehetővé, melyeket csupán csak a hen-