39436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges tuskóknak varrat nélküli csövekké való kihengerlésére

- 6 -Mindezek a különböző foganatosítási ala­kok maguktól adódnak ama megjegyzés után, bogy az adott esetben mindig csakis a hengereknek egymáshoz és a munkadarab­hoz viszonyított mozgásáról van szó úgy, hogy eme mozgások létesítésére még a munkadarabtartó harántirányú mozgása is használható. A csatolt rajz 12. ábráján három henge­res hengerjárat elölnézete látható, mely hengerjáratnak két nagy (w) és egy harma­dik, kisebb (v) hengere van. A hengerek között az (f) magra fölhúzott (e) munkadarab foglal helyet. A nagy hengerek fix módon vannak ágyazva, palástfölületeik a tengely­hez koncentrikus fölület, mint az a 6—9. ábrán látható. A munkadarab kinyújtása céljából csakis a (v) hengert kell egyszerűen az (x) nyíl irányában eltolni, mikor a fer­dén ágyazott hengerek a munkadarabot ki­nyújtják, amennyiben a tuskó és a kéez cső között átmeneti kúpot létesítenek. Ez a vég­állás a 12. ábrán pontozva látható. A 13. és 14. ábra az egyik (w) henger elhagyásával oldalnézetben az (e) és (e2) részek között létesülő (e3) átmeneti kúp képződését tünteti föl, uevezetesen a 13. ábra a kezdeti, a 14. ábra a végállapotban. Minden magyarázat nélkül érthető, hogy ha a (v) henger elég kicsi, a (w) hengere­ket igen nagyra lehet méretezni, mikor a cső ellapulásától tartani nem kell, mert a cső három pontján van megfogva. Az egyes hengerek támadási pontjai kö­zött a csőanyag a magról némileg le fog ugyan emelkedni, ez azonban csak előnyös, mert meggátolja a csőanyagnak a magra való ráhengerlését. A hengerlési út hossza a hengerek ily elrendezésénél azok átmérőjétől független, mert a (w) hengerek a munkadarab egy­előre mozgása alatt tetszőleges számú for­dulatot végezhetnek és mert a hengerlés mértéke csupán azon sebességtől függ, mely­lyel a (v) hengert a (w) hengerekhez köze­lítjük. Ha a 12. .ábra szerint a (v) henger eme mozgása csak igen kis sebességgel megy végbe, az (el e2) részek között az (e3) átme­neti kúp is igen hegyes fog lenni, tehát a nyomás, mely a magra hat, maga is csak igen kicsi lesz. A 15. és 16. ábra az eljárás oly fogana­tosítási alakját ábrázolja, melynél a hasz­nált hengerek palástjai spirálvonal alakúak. Ekkor csupáncsak a két (w) henger palást­jait kell spirálvonalban kiképezni, mint az a 15—16. ábrán látható. A 15. ábra elöl­nézetben a kezdeti állapotot jelzi. Az (e) munkadarab a (w) hengerek (c) részeire és a (v) hengerre fekszik, melyet itt fix módon lehet ágyazni. Ha a hengerek a nyíl irá­nyában forognak, a munkadarabot mind e oldal felől lehengereljük, míg az a (w) hen­gerek (d) részeivel nem érintkezik. Az (e) munkadarab és (f) magja az átmeneti kúp előállítása közben az (y) nyíl irányában mo­zog, míg a 12—14, ábrán látható henger­járatnál a munkadarab az (x) nyíl irányá­ban mozdult el. Hogy ez a mozgás lehetsé­gessé váljék, természetesen megfelelően kiképezett munkadarabtartót kell alkal­mazni. A föntebbiek szerint a munkadarabot a haránthengerjáratok közül kicsavarjuk, amennyiben a hengerek a munkadarabra hatnak, miközben azok palástfölületei any­nyira közelednek egymáshoz, hogy egy­mástól való távolságuk a kész munkadarab átmérőjével válik egyenlővé. Eljárásom azonban akként is módosítható, hogy a munkadarab mozgása ellenkező irány­ban történjék, tehát hogy a henger közé a munkadarab az ismert haránthengerlési el­járásokhoz hasonlóan munkaközben becsa­varodik. Ez az eljárás tehát a régi haránt­hengerlési eljárásnak a munkadarabnak a hengerekhez viszonyított elmozdulása tekin­tetében megfelel, ettől azonban a munka időszakos volta tekintetében el is tér, ameny­nyiben a munkadarabnak megnyújtandó ré­szét a már kinyújtott részével összekötő átmeneti kúpot nem létesítjük egy munka­menetben a munkadarab egész hosszán vé­gig, hanem ezt a kúpot lépésenként bizo­nyos mértékben eltoljuk a munkadarabon. Eljárásom eme foganatosítási alakja a mái­meglevő haránthengerjáratok használatát teszi lehetővé, melyeket csupán csak a hen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom