39314. lajstromszámú szabadalom • Választó készülék távbeszélő összeköttetések önműködő létesítésére

- 97 -kétoldalt az (i) keretben van ágyaava, szükség szerint forgathassuk, egyik végére a (k) kilincskeiék van erősítve, amellyel a (kl) kilincs működik együtt. A tengely másik végén az (m) zárókerék van elrendezve, amellyel az (ml) zárókilincs kapcsolódik. Az (ml) zárókilincs a (Cl) rúdra forgathatóan van erősítve és rendesen nem áll kapcsolatban az (m) zárókerékkel, mert az (n) emeltyű (nl) nyúlványára fekszik, mely emeltyű a (D) lemezen forgathatóan van ágyazva és nyugalmi helyzetében az (n2) rúgó behatása folytán az (n3) ütközőre fekszik. Az (n) emeltyűn továbbá az (n4) zárókilincs van alkalmazva, amely az (n5) rúgó behatása alatt áll és az emeltyű (n6) ütközőjére fekszik úgy, hogy az (n) emeltyű nyugalmi helyzetében az (o) kilincskerékkel nem kapcsolódik. Az (n) emeltyű nyugalmi helyzetét elhagyja, ha a (p) elektromágnes (3. és 4. ábra) gerjesztetik és az (n) emeltyűvel összekötött (pl) fegyverzetét vonzza. Ekkor az (nl) nyúlvány oldalt mozog úgy, hogy az (ml) zárókilincs (a rajzban föl nem tüntetett) rúgó behatása alatt kilincskerekébe kapaszkodik és egyidejűleg az (n4) zárókilincs is az (o) kilincskerékkel kapcsolatba jön. A (c) tengelynek lépésenként! tovább forgatása már most az (r) elektromágnes váltakozó gerjesztése és árammentesítése útján történik. Emellett a forgathatóan ágyazott és az (r3) rúgó behatása alatt álló (rl) horgony, melynek mozgását, az (r2) szabályozó csavar határolja, váltakozva vonzatik és fölszabadul é,s a (k) kilincskerék a horgony minden vonzásánál a (kl) kilincs révén, mely a horgony fö?ső végéhez f orgathatóan van megerősítve, egy foggal tovább iktattatik. Az áttételek úgy vannak megválasztva, hogy a (k) keréknek egy-egy foggal való továbbiiktatásánál a (d dl) tárcsacsoportok (f fl) nyúlványai egymásután munkahelyzetbe, illetve ismét nyugalmi helyzetbe jutnak. A (k) kerék tehát- a tíz tárcsacsoportnak és tíz függélyes kontaktuscsoportnak megfelelően előnyösen tíz foggal van ellátva. Annak megakadályozására, hogy a (c) tengely végső helyzetén túlmozogjon, az (r4) pecek van elrendezve, amelyre a (k) kerék (r5) karja fekszik, ha az utolsó tárcsacsoport munkahelyzetébe jutott. Ha a (c) tengelynek az ismertetett módon való forgatása által a tárcsacsoport egyikének nyúlványai a hozzátartozó függélyes sor elé jutottak, amelyben a kívánt kontaktusok fekszenek, akkor a hívó állomás vezetékét ezen kontaktusokkal azáltal kötjük össze, hogy a (c) tengelyt a kontaktusmezőn a sorok irányában mozr gat-juk mindaddig, amíg a munkahelyzetben lévő tárcsacsoport nyúlványai az illető kontaktusokra nem jutottak. Hogy a tengely ezen mozgását lehetővé tegyük, az (i) keret, amelyben a (c) tengely kétoldalt ágyazva van, oly módon van mozgathatóan elrendezve, hogy az (s) fogaskerékkel kapcsolódó (t) fogasrúd révén a sorok irányában eltolható, mimellett az (u ul) csúsztatórudak vezeték gyanánt szolgálnak. Az (s) fogaskerék a fönt említett (0) kilincskerékkel szilárdan van összekötve és azáltal forgattatik tovább, hogy a (v) elektromágnes (vl) horgonyán forgathatóan megerősített (v2) kilincs az elektromágnes váltakozó gerjesztésénél és árammentesítésénél az (o) kilincskereket továbbiktatja. Ezen kerék ekkor visszafelé nem foroghat, mert a (p) elektromágnes folytán az (n4) zárókilincs az (o) kerékkel kapcsolódik. Minden további magyarázat nélkül belátható, hogy az (s) kerék tovább iktatásánál a (t) fogasrúd és vele az (1) keret, valamint a (c) tengely fölfelé mozog. Az áttételek emellett ismét úgy választhatók meg, hogy az (o) kerék egy foggal való továbbmozgásának a,z (i) keret olyan elmozdulása felel meg, amely két vízszintes kontaktuscsoport egymástóli távolságának felel meg. Ha a kivánt kontaktusok az első függélyes sorban fekszenek, akkor természetesen a kapcsolótagot csak fölfelé kell mozgatnunk, minthogy a kapcsolótag elsőkontaktusrúgócsoportja már kápcso'ási helyzetben van.